A mi Nesquik nyuszink. Michnay Ida, az egyetlen magyar nő, akinek népszerűsége tuti alulmúlja Lamperth Mónikáét. Ő az, akinek emlékét se botox-injekció, sem Ablonczy Balázs Trianon-legendákat cáfoló könyve nem tudja megszépíteni. A képen nem Idát látjuk, hanem az apósát. A…

Tudjuk, hogy a baloldal genetikailag ráront a nemzetére, ezen túl a Károlyiaknál ez még családi örökség is, mint a fóti kastély. „Megbotránkoztatás – ez az én kedvtelésem” – szokta mondogatni híveinek Károlyi Mihály, úgyhogy talán nem is lenne ellenére, hogy a…

A „magyar Júdás”, aki letette a fegyvert Világosnál. A magyar sajtótörténelem legcoolabb válaszát az idősödő Görgey Artúr, az „epés Miltiádész” nyomta be egy életútinterjúban, a riporterből ítélve egy amolyan dualizmuskori Frizbiben. Azt kérdezték tőle: „Miért…

„Óh! csak Lillát hagytad volna, / Csak magát nekem: / Most panaszra nem hajolna / gyászos énekem.” Lilla, a vágy titokzatos, bűnös tárgya. Mindenki megérti a helyzetet, aki hajnalban, magányosan, de legalább ótvar részegen hazatérve a Féktelen éj dalolása helyett kezdett…

A Törökellenes Összefogás Gyurcsánya, a közös lista harmadik helyezettje. Nevezték a „haza ragályának” is. Komolyabb közéleti szerepvállalását Szapolyai azzal kezdte, hogy miután Mátyás birodalmának privatizálásakor megszedte magát, éppen ötszáz éve, 1514-ben…

Az ősbűn elkövetője. Ha Szent István nem lett volna, az egész magyar történelem másképp alakul, ahogyan az Iwiw históriája, ha nincs a Facebook. Most az is kétséges, hogy még magyarok vagyunk-e egyáltalán, rágódik a bennünk lévő Németh László. Szent István nemzetvesztő…

"Valami nagyobbszerűt” – óhajtotta Széchenyi István (1791-1860), és nem a rezsicsökkentésre gondolt. Tragikus évforduló van ma, 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka lett öngyilkos a legnagyobb magyar. Annak ellenére végzett magával, hogy Eperjes Károly kijelentette: magyar…

Tegnap este óta aktuálisabb, mint valaha. Még tavaly október végén Farkas Attila Mártonnal, Filippov Gáborral és Pető Péterrel beszélgettünk arról tilosos történelmi műsorunkban, a Régen minden jobb voltban, hogy Bajnai Gordon a szoborlefejezős akcióban részvétellel az utolsó…

Még 2013. december 6-án este Klaniczay Gábor középkorász és a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúrájának szakértője (CEU, ELTE) volt tilosos történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt vendége. A műsorban Lou Reed halála kapcsán Andy Warholról és a Velvet Undergroundról, az…

A 125 éves MTK-ról beszélgettünk Szily László újságíróval történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában. MTK-legek, legendás meccsek, Béla király és Don Emilio és még a kispadon is Madar Csaba-szintű játékosok egy órában. Régen minden jobb volt…

1881. március 25-én született a huszadik század világszinten kiemelkedő magyar művésze, Bartók Béla. 1983-ban az ő arcképével nyomták ki ugyanezen a napon a zöld ezerforintost, a Bartók Rádió 1987-től viseli nevét, de nem volt mindig ennyire megbecsülve.   Bartók a…

Ha a magyar nemzet egy vallás, akkor Kossuth az isten. Százhúsz éve, 1894. március 20-án hunyt el Torinóban. Most, hogy kéthetente emigrál valaki hazánkból, akiről az emigrálásakor hallunk először, emlékezzünk a régi időkre, amikor még teljesítmény kellett ahhoz, hogy valaki…

Ma kezdődött a Biszku-per, úgyhogy talán nem érdektelen, ha közlöm azt a nyílt levelet, amelyet Biszku Béla még 2007-ben írt nekem, miután a zavargásokkal, a nemzeti hídlezárókkal és az Y-tervvel viccelődtem és egy fiktív Biszku Béla Emlékkommandóról tettem említést, és…

140 éve, 1874. március 17-én nyerített fel Kincsem, Kisbér leghíresebb szülötte, az angol telivér. Helyi népszerűségének még a „kisbéri Rambo”, Keleti György és a Péterpál brandy se ér a nyomába, mind-mind csak a Kincsem patái felverte porfelhőben poroszkálnak. A…

Az 1848-as forradalom évfordulója közeledtével mindig fölteszik a kérdést kocsmákban, szemináriumi termekben vagy pódiumokon: meg lehetett volna-e nyerni a szabadságharcot? Mert nevezzük következetesen ennek. Hiszen Bécsből, és egyáltalán, szinte minden európai királyi…

Lovak, akik megváltoztatták a történelmet. Hiánypótló összeállításunkban szerepel Caligula, Dareiosz, Semjén Zsolt, Napóleon kedvence és a nemzet Dózija is. Négylábúak, akik lakossági fórumokat tartanak, kiemelt nyugdíjat kapnak, múzeumi tárgyként funkcionálnak, s ha régen…

A nagysikerű képes összeállítás második része a Mandineren a történelem, az emlékezetpolitika és az útikönyvek kedvelőinek. Így emlékeznek ők - Magyar történészek kedvenc emlékművei II.

Ők azok, akik miatt itt tartunk: áruló Görgey Artúr és a családon belüli erőszakért felelős látássérült komondor, Csokonai Lillája és Latisev bíró. Bűnbakok, akik nélkül nem létezhet a magyar, mert aktuálisan úgy tetszik, a nemzettudat mércéje a felejtés és a…

Hogy az emlékművekről ne csak a balhék és botrányok jussanak eszünkbe, magyar történészeket kérdeztem, melyik a kedvenc emlékművük. Még a Columbián tanító nyolcvanhét éves Deák István is válaszolt New Yorkból. Színes összeállítás a pozitív példákról a történelem,…

Vitaindítóm a Mandineren.

Ha áthaladunk az Anker közön, a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. És Csurka István máris megfordul a sírjában, hiszen utolsó darabjának, a…

Az értelmiség péntek este nem az osztályhatalomban tartózkodott, hanem a Tilos Rádió Régen minden jobb volt című műsorában. Édes Balázs műsorvezetővel, az Arroborit író Farkas Attila Márton egyiptológus-kulturális antropológussal, Filippov Gábor politológussal és Page not…

Lovasnemzetségről, első világháborúról és múzeumokról beszélgettem a Tilos Rádió Régen minden jobb volt című történelmi műsorában. A beszélgetés egy kis zene után itt hallgatható.                   Jegyzetem a…

Miután Konrád György a szárszói találkozón miniszterelnököt jelölt, a Page Not Found szerkesztősége városligeti randevúján úgy határozott: kormányt választ. Na de nem BMX-es tempóban, hanem kvázi tornarendszerben lebonyolított vetélkedő keretében. A döntőben az 1848-as…

Az első világháborúról és Magyarországról beszélgettem a Terror Házában Gerő Andrással, Maruzsa Zoltánnal, M. Kiss Sándorral és Tőkéczki Lászlóval. Zulik Ákos tudósítása a rendezvényről itt olvasható a…