A mi Nesquik nyuszink. Michnay Ida, az egyetlen magyar nő, akinek népszerűsége tuti alulmúlja Lamperth Mónikáét. Ő az, akinek emlékét se botox-injekció, sem Ablonczy Balázs Trianon-legendákat cáfoló könyve nem tudja megszépíteni. A képen nem Idát látjuk, hanem az apósát.
A szupertehetségeinkre pikkelő külföldi edzők megléténél is jobban tartja magát a nézet, hogy hiába a vesztes világháború – meg persze Károlyi balfékezése, Kun Béla kommünje, hogy a Magyar Bálintot is behálózó román kémnőkről ezúttal ne essék szó – mindezek eltörülnek a „magyarfaló” Georges Clemenceau magyar menye iránt érzett gyűlölete mellett: ezért kaptuk a nyakunkba Trianont.
Merthogy az 1917 végétől kormányzó francia miniszterelnök, a „Tigris” – a huszadik század elején ezt a jelzőt még nyugati politikusok is megkaphatták, nemcsak lengyel bokszolók és szerb paramilitáris parancsnokok - úgy utálta menyét, mint Gabi horthysta anyja a Szomszédokban a szocdem nyomdász Vágási Ferit. Clemenceau fia, Michel Clemenceau ugyanis a századfordulón Magyarországra került, Diószegen dolgozott, itt ismerte meg Idát, akivel 1901-ben házasságot kötött. Két gyerekük is született, de Michel amolyan korabeli Depardieu volt, apjával is összevesző nehéz természetű botrányhős, így Ida más férfi karjaiban keresett menedéket, minek válás és gyermekelhelyezési affér lett a vége. Clemenceau contre Clemenceau.
Mindez persze Clemenceau-t a geopolitikai alapon történő határmeghúzáskor annyira érdekelte, mint a fiatalkorában kiköpött Zlatan Ibrahimovic Apponyi Albert három nyelven elmondott védőbeszéde. Úgyhogy Michnay Idától függetlenül jöttek francia támogatással a Felvidékre a csehszlovákok.
Olvassa: Top 10 magyar bűnbak naponta húsvétig.
V. Károlyi Mihály
VI. Deák Ferenc
VII. Görgey Artúr
VIII. Csokonai Lillája
IX. Szapolyai János
X. Szent István
