1881. március 25-én született a huszadik század világszinten kiemelkedő magyar művésze, Bartók Béla. 1983-ban az ő arcképével nyomták ki ugyanezen a napon a zöld ezerforintost, a Bartók Rádió 1987-től viseli nevét, de nem volt mindig ennyire megbecsülve.
Bartók a következő levelet írta 1911-ben édesanyjának, miután az Operaház megtagadta a Balázs Béla misztériumára írt A kékszakállú herceg vára bemutatását - Balázs Bélát Kodály mutatta be Bartóknak, aki az egyetemi évek alatt a költő szobatársa volt az Eötvös Collegiumban - és Kodállyal hiába kértek anyagi támogatást népdalgyűjtő munkájukhoz (hiszen köztudottan szar munkát végeztek):
"Magyar marhákkal - illetve közönséggel nem fogok többet vesződni. Helyesen mondja Kodály: szamárnak nem való a fácánpecsenye, ha bele is tömjük, megárt neki. Hagyjuk a szamarakat szamaraknak lenni, és menjünk minden komoly szellemi produkcióval külföldre. Fúljanak meg az itteniek a jánosvitézbe, meg a vígözvegybe, semmi közöm hozzá."
(Megtalálható: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Bp., 2001, 96.)
Olvassa el a Bartók-meseopera "szövegírójáról", Balázs Béláról:
Két filmszerelmes költő, akiknek menniük kell: Balázs Béla és Vlagyimir Majakovszkij
Ha Bartók levelét kezünkbe vesszük, mintha Fischer Ádámot vagy Schiff Andrást olvasnánk a Die Zeitban, úgyhogy tessék hazaárulózni a Magyar Hírlapban. De legalábbis most már egészen biztos, nem néhány szigorlaton elhasaló fiatal találta ki, hogy ki kell menni külföldre, mert itt lófasz van a törekvéseknek.
Bartók Béla és Kodály Zoltán voltak, akik suli után felkerekedtek a teherautón utánuk vitt diktafonnal, hogy megmutassák, a magyar zene nem a vonós cigány a mulatókban, Bunyós Pityu a Nóta Tévén és Lagzi Lajcsi, hanem a felvidéken még lehet egy-két nyolcvanéves kendős mamóka, aki ismeri a régi magyar számokat és el is énekli. Ma már tudjuk, hogy az első népdalgyűjtésüket tartalmazó Magyar népdalok énekhangra és zongorakísérettel 1906-ban akkora jelentőségű, mint a szintén ebben az évben megjelenő Új Versek Adytól a magyar irodalomban.
A fiatal Ady berobbanásáról a Page not found történelmi stúdióblogunkon:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? - Ady nagyváradi börtönbüntetése
Bartók Bélát A kékszakállú herceg várával köszöntöm. Feliratot szerencsére nem kell letölteni hozzá, hogy élvezhessük Balázs librettóját, mert bele van égetve, mint most már ötven éve Bartók a magyar kulturális emlékezetbe.