A Régen minden jobb volt 2015. március 13-i műsorában előkerítettük Jacques Mayolt, ugyanis Luc Besson, A nagy kékség, a Nikita, a Leon, a profi és a Jeanne D'Arc rendezőjének eddigi életművéről beszélgettünk vendégeinkkel, Balázsy István filmideológussal és Laska Pál forgatókönyvíróval.
Régen minden jobb volt (2015. március 13.) - Luc Besson munkássága by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
A Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság és a Politikatörténeti Intézet közös Jászi-konferenciáján adtam elő.
Ünnepi összeállításunkban összeraktuk rendszerváltás utáni politikusválogatottunk és összeeresztettük az 1848-as Galaktikusokkal. Batthyány vs. Medgyessy, Kossuth vs. Matolcsy, Széchenyi vs. Némethné és így tovább. A végére kiderül, hogy a mai garnitúrával két napig nem futott volna a szabadságharc. A miniszteri párharcokat posztról posztra elemző tanulmányunk megírását a Soros Alapítvány ösztöndíja és Suchmann Tamás kötcsei lecsója támogatta.
A Régen minden jobb volt 2015. január 30-i műsorának első felében - tíz perc zene után - a megelőző adásunk nyomán kipattant Bolgár-Ungváry ügyre reflektáltunk, a második felében pedig a 80-as évek vizeire eveztünk és Benetton-színű koktélokat szürcsölve diskuráltunk a Star Warsról, Sabrináról és Cicciolináról Laska Pál forgatókönyvíróval, Közép-Európa legnagyobb Samantha Fox-szakértőjével.
A 80-as évekről szóló beszélgetés vitaindítója a Page Not Found történelmi stúdióblogon megjelent top ten volt az évtized emblematikus pillanatairól.
Régen minden jobb volt (2015. január 30.) - Bolgár-Ungváry vita és a 80-as évek by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
Mutáló hangon ordibáló, vörös fejű kamaszoktól a pocakos politikusokig egyre többen követelik, hogy dobjuk ki az ablakon az elmúlt huszonöt évet, pedig akkor olyan jelenetekkel lennénk szegényebbek, amelyek az egész Walt Disney-nemzedéket rabosították a Manhattan együttes felvillanásától az elkúrásig, és amelyek örökre velünk maradnak, akár a menzaszag az orrunkban, Mészáros Lőrinc vagy a tíz éve álló Időkerék. Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem a rendszerváltás utáni Magyarországon.
Huszonegy éve történt. Kortársunk az, akinek nem kell elmagyarázni, miről van szó. 1993. december 12-én egy komplett generáció ült a tévé előtt, Dagobert bácsi éppen Palik-módra üvöltözött, hogy „Egy tengeri szörny felfalta a vagyonomat!”, mikor jött a nemzedéki sokk, félbeszakadt a mese, s kitették a képernyőre Antall József fényképét.
Hátrafelé nyilazó műsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton voltak vendégeink, hogy a Szily Laci és Inkei Bence kicikizte drámájukról, A zsidók szégyenéről, a holokausztról és a holokauszttagadásról beszélgessünk egy órában.
Ugyan A zsidók szégyene tényleg úgy hangzik, mintha Woody Allen írt volna egy South Park-epizódot, és a tandráma-formával szemben is vannak "esztétikai" aggályaim, de a felvetését fontosnak tartom: a holokauszttagadás büntetése a világ egyik legfasisztább törvénye. Mindennél jobb illusztrációja a Pascal-klasszikusnak, miszerint "aki angyal akar lenni, állattá lesz". Ilyen alapon azt is lehetne büntetni, aki tagadja a relativitáselméletet, vagy nem hisz az alkohol káros hatásában. De ezt a műsorban is kifejtem, főleg a második felében, amikorra Robi már magunkra hagyott minket, mert Juventus-meccs kezdődött a tévében.
Régen minden jobb volt (2014. december 5.) - A zsidók szégyene (Puzsér, FAM) by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
Hallgassátok és nyomassátok, hadd vegyük ki mi is a részünket a holokausztiparból. Hogy korunk túlfeszített lényeglátó Szabó Dezsőjét, Puzsért és a piramisjátékos FAM-ot mennyire nagyra tartom, korábban itt írtam meg.
A hidrogénfúziótól a Fidesz-tobzódásig - Így értékelnek évet Puzsérék
Abban az évtizedben születtünk. Nem mintha az egymástól térben mintegy száz kilométerre, időben szűk fél évre elhelyezkedő események az évtized legfontosabbjai közé tartoznának, csupán jelezni szerettük volna, hogy akkoriban többet törődtünk a random hugyozás felszámolását elősegítő szobatisztává válást célzó projekttel, mint a közélettel. Azaz nem éltük át a pillanatokat, amelyeket beillesztünk a Top 10-be, de hát ki ne tudná, hogy férfihajpánt, szintipop, VHS-kazetta, konzerv sűrített tej, és sorban az emblémák Madonna néger Jézussal váltott nyelvesétől a csernobili atomkatasztrófáig. És akkor a végén végre látjuk, hogy a keleti szél pontosan hol helyezkedik el a Richter-fingskálán.
1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály, aki "magányos, árva szívként" is vicces tudott maradni. Csokonai volt az, aki elsőként próbált csak az írásból megélni Magyarországon, de a bevételből csökkentett rezsire se futotta, nemhogy tisztes életre.
Miután kicsapták a Debreceni Református Kollégiumból, élete szívások sorozata volt, tíz év alatt összesen ha két hetet jól élt, mikor Lilla szívét kérte, „s azt megadá az ég”. Aztán Lilla részéről ennyi is volt, mivel a Szavak ügyifogyi Főbusza egy Esztergomban gyártott Suzuki Swfitet se tudott felmutatni, ezért Lilla inkább a helyi Berki Krisztiánokkal hívatta meg magát italokra, miközben Csokonai Lilla-verseiben monomániásan menekült vissza szerelmi reményeibe. Ám a költő hiába írt összesen hatvan költeményt élete értelméhez, a jégszívű múzsa inkább férjhez ment egy vállalkozóhoz a Hajógyári-szigeten, aztán majd nyolcvan éves koráig etette a baszom drága díszmadarait.
Ez nem adatott meg generációja legtehetségesebbjének: Csokonai ugyanis nem sokkal később meghalt. 1805 januárjában, alig harmincegy éves korában hunyt el, de addig is minden versére jutott egy csapás és egy vállrándítás: „Vállat rándít, aki sorsom hallja” – írta a tihanyi visszhanghoz. Mikor végre lakáshoz jutott, az a nagy debreceni tűzvészben leégett, és még biztosítása se volt. Miután végre megkapta élete első és utolsó jól fizető költő-melóját, egy rekviemszerű halotti verset kellett írni és elszavalni Rhédey Lajosné nagyváradi temetésén, a temetésen megfázott, tüdőgyulladást kapott, és ez is vitte el. De hogy öniróniáját és jókedvét a legmélyebb lillás időkben se veszíthette el egészen, mutatja, hogy azért szerelmi dalt írt csikóbőrös kulacsához is, és hogy talán legsikerültebb darabjának az a címe: A méla Tempefői - avagy az is bolond, aki poétévá lesz Magyarországon. Szóval azért vicces volt ő, a magányos, árva szív. A magányos, árva szív. És ezt a szívet szakította cikk-cakkba Lilla.
Lillát, a dunamelléki Esztellát a legnagyobb magyar női bűnbakként mutattuk be a magyar história bűnbakjairól szóló top tenünkben.
A Café Flore - korábban Saint-Germain Café - 1905-ös vendégkönyvében talált "Istennel reggeliző" Ady-alkotás után nem sokkal újabb irodalmi szenzációról adtak hírt ezúttal a román lapok. A Sas-kabaré romániai transzfertörténetéből doktoráló fiatal irodalomtörténész, Andrei Luciu-Mare Ady egykori nagyváradi barátja, a kabarészerző Nagy Endre hagyatékában talált rá a vörösborral pöttyözött, megsárgult fecnire.
Párisi reggel
Saint-Germain café vendégerdejében
Tündököl sugaras faun-fejem,
Nem ül mellém senki, fény, illat,
Mi kell még? Semmi. Hozzák a tejem.
Még be vagyok baszva. Hömpölyög,
Zúg, a sugárúti Életbe mosott az Ér,
Ahol lehánytan is Monsieur vagyok,
És a reggeli: petit dejeuner.
(Rossz kiejtés.) Asztalomon café au lait,
Narancslé, benne egy kis ánizs,
Croissant, vajasbagett, soroljam még?
Pap vagyok, és ez mind-mind: Párizs.
Te edd a szalonnát. Én kérek
Még feketét: két frank, ötven cent.
Megfogom a csészét, újságot lapozok,
Azt hiszem, megnézem ma Rodint.
(A párizsi Café Flore - korábban Saint-Germain Café - 1905-ös vendégkönyvéből.)
André Kertész fotója Bölöni György Az igazi Ady című kötetéből
Majd megírom a vers mellé a Ludwig Lakatos-szerű interjút is a fiktív Ady-kutatóval.
Tudom, nem halloween, hanem mindenszentek, az még egy 19. század végére, úgy a Drakula születése idejére visszamenő magyar gondolat, hogyha idegen szavakat veszünk át, jönnek az idegen gondolatok is, amelyek megtámadják a magyar agyat, miként penészgomba a védtelen organizmust, csakhogy egy triviális horrorhasonlatot mondjak, és hogy ezek az idegen szavak átprogramozzák az agyunkat, akár a legkeményebb paraziták a gazdaállatot a David Attenborough-filmekben, úgyhogy csak beszéljünk magyarul, védjük nyelvünket, mert különben jön a vég. Nem.
A vég, nekem agyvérzés vagy nektek baltás halál, akkor jön, ha valakik - tudjuk, kik - ide is bekommentelik, mint a Top 10 legjobb horrorfilm című összeállításhoz, hogy „a Ragyogás nevetségesen gyenge”, „Az ördögűző unalmas”, „az Alien végébe belepörgettem”, miközben sehol a Rosemary gyermeke. Mikor olvastam, azt hittem, mindjárt torkon ragadom a hozzászólókat, vagy egyenesen Jack Torrance-szé változom és fejszével hasítok bele az üzenőfalba. De az a minimum, hogyha ilyenek jutnak el az agyamig, menten a pisztolyomhoz kapok, akárha meghallom azt a szót, hogy pocaklakó.
Következzen hát a hatvanas-hetvenes évek horrorszentháromsága, mert ha már túl vagytok a szabolcsi rendőrség kulturális aranylövéssel felérő drogprevenciós videóján a partiállat mini-Schmuck Andorral, ő még egy horrorisztikus karakter, akkor nézzétek meg a kedvenc horrorfilmjeim. Lelkesebben propagálom ezeket, mint az eseti jelleggel becsöngető jehovások a Lionel Ricsis mennyországot. Csak ha ezeket a filmeket végignézitek este nyolctól hajnal négyig, egy sötét második eljövetel jön el.
A Német Birodalom első világháború során elkövetett hét "főbűnéről" beszélgettünk az Echo TV Időrosta című műsorában Sebastian Haffner okos könyve nyomán.
Kétszázötvenöt éve, 1759. október 27-én született a nyelvújító Kazinczy Ferenc, akiről a szép magyar beszéd díját és kedvenc pesti utcánk nevezték el. Az irodalmár és szabadkőműves Kazinczy Batsányi Jánossal és Baróti Szabó Dáviddal közösen az első jelentős magyar nyelvű folyóirat, a "csinosodást" célzó kassai Magyar Museum alapítója volt, amely mérföldkő a magyar periodikák történetének Cosmopolitannel és Magyar Krónikával kövezett útján.
Kazinczy készítette el az első Hamlet-fordításunk is, amely nélkül nincs kultúrnemzet, és kis színesként érdemes megemlíteni, hogy 1789-ben tagja volt a koronaőrségnek is, szóval szegről-végről Habony Árpáddal kollégák. Ez se mentette meg azonban Kazinczy Ferencet, hogy a jakobinus mozgalomban részvétel miatt börtönbe csukják, ahol 2387 napot töltött, de még örülhetett, hogy a kivégzést megúszta. Zárkaélményeit Fogságom naplója címmel írta meg, de nem valószínű, hogy ez a kiadvány ihlette börtönkönyvére Zalatnay Cinit.
Tegnap este óta ezen az arcon röhögök. A gonoszok Picassójának tartom Tim Burton Batmanjéből Jack Nicholson savba lökött, püspöklila locsolóöltönyös Jokerét, aki felülmúlhatatlan és briliáns, nem nagyon létezik nála stílusosabb figura, úgyhogy ehhez a parádés képhez is csak egy Joker-idézet jutott eszembe Sinkó László magyar hangján: "Sikerült nevet találnom a fájdalmamnak: Denevérember."
Kanapés beszélgetéseim Batmanről és Tim Burton, Joel Schumacher és Cristopher Nolan Batman-filmjeinek összevetése itt olvasható.
„Képzeljen el egy embert, aki keléseket ültet el és ápol az arcán. Azt mondom, hogy látnokká kell válnunk, látnokká kell tennünk magunkat. A költő azzal válik látnokká, hogy hosszú, roppant, meggondolt munkával összevarrja összes érzékeit. A szeretet, szenvedés és őrület minden formáját; megkeresi önmagát, kimer magából minden mérget, és csak azok sűrített lényegét tartja meg magának.” Írta ars poeticájában az irodalom történetének bizonyára legnagyobb csodagyereke, Arthur Rimbaud (1854-1891), úgy tizenhét éves kora körül.
A ma százhatvan éve, 1854. október 20-án született Rimbaud egy Belgium melletti kis „porfészekből” jött, „valahonnan az Isten háta mögül”, ma úgy mondanánk, hogy az Ardennek cigánysorából valamely mocskos putriból. De a világ szerencséjére volt könyvtár a közelben, ahova eljárhatott olvasni a "kuksolók" közé. Előbb az iskolában, majd otthon is írni kezdett. Tizenöt-tizenhat éves korában stílusparódiák sorában végigment a költészeten az antikoktól a divatos parnasszistákig, és miután jelezte, hogy mindent tud, letörölte a kakaóhabot a szájáról és immáron saját, forradalmi hangjával, szonettbe szedett magánhangzóival elindult a francia-porosz háborútól még zilált Párizsba. Míg odaért, evett sonkát fogadóban a fogadósné rengő csöcseit nézve a narancssárga fényben (A Zöld Hordóban), és botlott bele alvónak halott katonába (A völgyben egy katona alszik): „A napban aluszik, a keze halavány. / Nyugodt. Két vörös lyuk tátong jobb oldalán.”
Amennyiben a karatéhoz és a pedofíliához való vonzódást nézzük, nyilvánvaló, hogy a belgák Európa japánjai. A leghíresebb belga pedig Jean-Claude Van Damme, megelőzve Hercule Poirot-t és Tintint. Az 1960. október 18-án született Jean-Claude Van Damme, a spárgázás Magritte-ja, ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját, úgyhogy vessünk egy pillantást a B-kategóriás akciófilmek egyik királyának oeuvre-jére, a csúcspontokra és mélypontokra fókuszálva a robotszemüveggel.
Történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt 2014. október 10-i adásának vendége Gerő András, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Az elsöprő kisebbség; a Ferenc József, a magyarok királya; a Képzelt történelem és még számos más kiváló könyv szerzője volt, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk.
Régen minden jobb volt (2014. október 10.) - Gerő András a magyar polgárosodásról by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
Hátrafelé nyilazó történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt 2014. szeptember 12-i adásában Bolgár Dániel történész volt a vendégünk, hogy összefoglalja a Magyar Narancs hasábjain Ungváry Krisztiánnal folytatott vitáját - vitaindító és viszontválasz és viszontviszontválasz - és cáfolja a magyar történetírás és a köztudat zsidó gazdagsággal kapcsolatos téves berögződéseit.
Régen minden jobb volt (2014. szeptember 12.) - A zsidó jólét meséje (A Bolgár-Ungváry-vitáról) by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
1849. október 6-án, az aradi tizenhármakkal egy napon végezték ki az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot. Utolsó mondata az volt: „Éljen a haza!” Nem bakizott bele, ki tudta mondani. Amikor az 1848-as Galaktikusokat összeeresztettük a rendszerváltás utáni politikusválogatottal, Batthyány Lajossal Medgyessy Péterrel mérkőzött meg a posztján, és nem volt kétséges az eredmény.
Ha azt vesszük, igazságtalan párosítás, mert Batthyány Lajosnak első magyar miniszterelnökként még nem kellett semmit visszaadni a tizenharmadik nyugdíjtól a csocsódíjig, másfelől meg neki és kormányának nem a márciusi havat kellett az utakról eltakarítani, hanem a modern magyar nemzetet megteremteni. És nem úgy, hogy hozzák be az osztrák hókotrókat, hanem éppen hogy vigyék ki őket. A 12 pont volt a Batthyány-kormány szociális népszavazása, az elsöprő siker után pedig jött a kinevezés és az áprilisi törvények: közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, nemzetőrség, sajtószabadság, unió Erdéllyel és így tovább. Ezt nevezzük törvénygyárnak, amellyel bármelyikünk örömmel haknizna a tévében.
Hátrafelé nyilazó történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt 2014. szeptember 26-i műsorában Hitchcock legjobb tanítványa, Új-Hollywood skizofrén formaművésze, Brian De Palma, a Nővérek, a Gyilkossághoz öltözve, az Alibi test vagy éppen A sebhelyesarcú rendezőjének véleményes életművéről beszélgettünk. Ha stílszerűek akarunk lenni, akkor az egyik felünk kesztyűben és szőke parókában, másikunk kokainos öltönyben.
Régen minden jobb volt (2014. szeptember 26.) - Brian De Palma munkássága by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
"Látjátok, ilyen a szép élet: tiszta célok felé tiszta eszközökkel haladó, friss megismerésben naponta újjászülető, az egész világ vérkeringését magában átölelő, az Eszme keresztjét derülten viselő, minden vereség és minden győzelem által új erőkifejtésre serkentett heroikus és lendületes alkotómunka" - Jászi Oszkár mondta eme beszédet a magyar könyvtárügy atyjának és a korai magyar munkásmozgalom agyának, az 1918. szeptember 30-án elhunyt Szabó Ervinnek ravatalánál. Nagyobb életmű Szabó Erviné, mint Pierrot produceri munkássága.
Ma ünnepelné születésnapját Michelangelo Antonioni, akiről egyetlen kultikussá váló hollywoodi filmjével és a világ legszebb robbanásával emlékezem. A legáramvonalasabb nevű, ikonikus rendező, Michelangelo Antonioni a világ egyik legjobb és legtöbbet értelmezett filmjét, az 1966-os Nagyítást követően forgatta le első amerikai művét, az 1970-es Zabriskie Pointot. A Zabriskie Point a korhangulatot minden tekintetben tükröző, hippiérzéses, esztétizáló társadalomkritika, amelyet erősen ajánlok megnézni mindenkinek, aki szereti a National Geographicot, imádja a Pink Floydot és már fantáziált háromezer sivatagban szeretkező szerelmespárról vagy egy szétrobbanó fridzsiderről. Tipikus csütörtök éjjeli vagy vasárnap délutáni mozi a kulturális elfekvőben.
"Jók ezek a srácok! Csak ki ne égjenek!" Délután már egy fürdőkádban viszkizünk. Page Not Found-os szerzőtársammal, Pető Petivel a Juventus Rádió reggeli műsorában beszélgettünk a 2000-es évekről. A beszélgetés alapját az elmúlt évtizedet szintetizáló Top 10-es listánk adta.
A 2000-es évek emblematikus pillanatai (Juventus Rádió, 2014. szeptember 18.) by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud
1490. szeptember 18-án koronázták királlyá a magyarországi uralkodók Schmitt Pálját, II. Ulászlót (1471-1516), akinek köztudottan minden követelésre csak annyi válasza volt két közbeszerzési szerződés lepecsételése között, hogy "dobzse", "dobzse", vagyis "jól van", "jól van". De hát ez is volt a cél: Hunyadi Mátyás kemény uralma után a magyar nemesurak az edzőbuktató magyar focistákra emlékeztető módon határozták el, hogy a lehető leggyengébb uralkodót választják ki maguknak a nemzetközi királykatalógusból. Így esett a választásuk Ulászló cseh királyra. II. Ulászló puhaságának köszönhetően pillanatok alatt szétprivatizálták Mátyás király háromévtizedes munkával felépített birodalmát. A történet a mohácsi csatatéren ért véget, tíz évvel II. Ulászló halála után. Egyébként imádta a lacikonyhát, csakhogy valami jót is mondjunk róla.
A mohácsi csatáról olvassa el: A 10 legnagyobb bűnbak a magyar történelemben
Kövesse a Page Not Found történelmi stúdióblogot!
