Mélyhangon megszólaló halk dübörgés, majd felharsanó trombiták a főtémával és velőtrázó üstdobütések óriás buzogánnyal: Stanley Kubrickot úgy kaptuk ajándékba, akár egy sokkoló, fekete obeliszket, ami evolúcióba hajszol minket. Kubrick a filmtörténelem utánozhatatlan, egyedi,…

Tudom, nem halloween, hanem mindenszentek, az még egy 19. század végére, úgy a Drakula születése idejére visszamenő magyar gondolat, hogyha idegen szavakat veszünk át, jönnek az idegen gondolatok is, amelyek megtámadják a magyar agyat, miként penészgomba a védtelen organizmust,…

Koltay Gábor nagy ívű éposza, millecentenáriumunk mémentója az 1996-os Honfoglalás. Mindannyian emlékezhetünk rá. Nemcsak a magyar film, hanem úgy általában történelmünk szégyene, nagylétünk temetője, ahogy egy héttagú besenyő-kommandó kergeti be népünket a…

„A csúnya épületek, politikusok és kurvák előbb-utóbb mind köztiszteletben állóak lesznek, ha sokáig húzzák” -hangzik el az Eiffel-toronyra, olajmaffiózó szenátorokra, amerikai nyakkendős MDF-esekre és Medveczky Ilonára egyként érvényes tanítás a Polanski-mestermű Kínai negyedben. Roman Polanski…

A tizenkilencedik század végére a britek az ismert világ minden részébe eljutottak. Én meg már megírtam a sötét foltból, táguló-szűkölő fellegváram repedt kis bürójából, hogy aki Polanskit bántja, magát az Istent bántja, és nem örül neki, annyit elárulhatok. Akkor…

„…Mint borhoz az iszákosok, / Miként a hullához a féreg, Mint kártyához vad szenvedélyek: / Légy átkozott! Légy átkozott!” (Charles Baudelaire: A vámpír)   „Szép a rút és rút a szép: / Sicc, mocsokba, ködbe szét.” (Shakespeare: Macbeth - intro)…