Hősök, akiknek a mozdulatait utánoztuk. Filmek, amelyek egy egész nemzedéket rabosítottak és életpályákat szabtak meg. Eposzok, amelyeket csak hangalámondással lenne szabad nézni német eredetiből másolt VHS-en, de amelyeket máig vetítenek a kereskedelmi tévék. Nevek, amelyek beleégtek a tudatunkba, akár a Walt Disney félbeszakadása, vagy amikor először láttunk a Teleshopban világító szupercsalit. A B-kategóriás akciófilmek királyai Michael Dudikofftól Chuck Norrisig.

Az első világháború valóban a XX. század "őskatasztrófája"? Mi okozta az első világégés kitörését? És kit terhel a felelősség? Meg lehetett-e nyerni a nagy háborút? Milyen társadalmi hatása volt az első világégésnek? Tegnap délután az első világháborúról beszélgettem az Echo TV Időrosta című műsorában. Bár nagy kísértést éreztem, hogy a tévé sztárjaihoz hasonlóan "a háromezer éve világpusztító erőkről" és a Fuggerekről kezdjek hadoválni, végül csak prezentáltam a francia új kultúrtörténetírás eredményeit meg a diplomáciatörténeti konszenzust.

Kövesse első világháborús Facebook-oldalunk: Első világháború - a 100. évfordulós Page

Hősök, akiknek a mozdulatait utánoztuk. Filmek, amelyek egy egész nemzedéket rabosítottak és életpályákat szabtak meg. Eposzok, amelyeket csak hangalámondással lenne szabad nézni német eredetiből másolt VHS-en, de amelyeket máig vetítenek a kereskedelmi tévék. Nevek, amelyek beleégtek a tudatunkba, akár a Walt Disney félbeszakadása, vagy amikor először láttunk a Teleshopban világító szupercsalit. A B-kategóriás akciófilmek királyai Michael Dudikofftól Chuck Norrisig.

1526. augusztus 29-én ért véget a középkori magyar történelem a mohácsi csatával, amelyről mindannyian tudjuk, hogy Szapolyai János miatt vesztettük el.

Szapolyai a Törökellenes Összefogás Gyurcsánya. Nevezték a „haza ragályának” is. Komolyabb közéleti szerepvállalását Szapolyai azzal kezdte, hogy miután Mátyás birodalmának privatizálásakor megszedte magát, éppen ötszáz éve, 1514-ben azonosító nélküli katonáival és szemmagasságban szálló gumilövedékekkel verte le székely Dózsa György paraszthadát, és kegyelmi ígéretét megszegve tüzes trónon süttette meg a parasztkirályt.

Most, hogy Falus Ferenc, a baloldal egyelőre közéleti tréfaként közlekedő főpolgármester-jelöltje közölte az Index-interjújában, hogy lóhoz hasonlítaná magát, amely unalmas, de legalább nem is okos, idedobjuk a történelem emblematikus lovacskáiról szóló összeállításunk. Csak hogy tudja, hogyan lehet benyihogni a Top 10-be. Erős a mezőny. Lovak, akik megváltoztatták a történelmet. Hiánypótló összeállításunkban szerepel Caligula, Dareiosz, Semjén Zsolt, Napóleon kedvence és a nemzet Dózija is. Négylábúak, akik lakossági fórumokat tartanak, kiemelt nyugdíjat kapnak, múzeumi tárgyként funkcionálnak, s ha régen elpatkoltak is, világot váltottak. Kancasztorik a Perzsa Birodalomtól Kézdivásárhelyig, Egyiptomtól a youporn.com-ig.

Jimi Hendrix és idősebb Alexandre Dumas, Tisza Kálmán és Papi az Apostolból, Orbán Viktor már ott kavart a Bajor Tanácsköztársaságban, Ady Endre pedig tényleg a Gangesz partjairól jött. Sosem látott történelmi hasonlóságokat szintetizáltunk. Nem mondjuk, hogy ez a Top 20 a mi Bors őrmesterünk, de úgy foglalkoztatnak  a történelmi hasonlóságok, mint Bosnyák Zoltánt a zsidókérdés. Igazán kijárna nekünk egy Hasonlóságkutató Intézet kétszázmilliós szoftverekkel és korlátlan utazási kerettel.

Ünnepeljük az államalapítás ünnepét, pedig Szent István a magyar ősbűn elkövetője. Ha Szent István nem lett volna, az egész magyar történelem másképp alakul, ahogyan az Iwiw históriája, ha nincs a Facebook.

Most az is kétséges, hogy még magyarok vagyunk-e egyáltalán, rágódik a bennünk lévő Németh László. Szent István nemzetvesztő tevékenysége minden más bűn előfeltétele. Ő térítette le a magyarságot dicső, kalandozó pályájáról, hiába kelt ki magából Laborc frakcióvezető, hogy „szabad magyaroknak nem kell ilyen úr”, mikor megtudta, hogy a magyarul nem tudó Istennel együtt behozzák az anyós intézményét is. Válaszul nem ráhúzták a Portik-ügyet, hanem kettétörték a gerincét, akár az egész magyarságét, amelyet Szent István elárult egy atomerőmű-bővítésért és az IMF-gigahitelért.

Aki rendszeresen hallgatja hátrafelé nyilazó történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt-at, annak nem lehetett meglepetés a brazil válogatott összeomlása, ugyanis a brazil futball társadalomtörténetével, latin-amerikai egyenlőtlenségekkel foglalkozó 2014. június 6-i adásunkban Bolgár Dániel történész mindezt megjósolta. És nem a kávézaccból, hanem komoly társadalomtörténeti elemzésből jutott erre a következtetésre.

Régen minden jobb volt (2014. június 6.) - A brazil futball társadalomtörténete by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

Hátrafelé nyilazó történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt 2014. július 4-i adásában Paul Verhoeven, a Robotzsaru, Az emlékmás, az Elemi ösztön és a Csillagközi invázió zseniális rendezőjének életművét tekintettük át Balázsy István filmideológussal és Laska Pál forgatókönyvíróval. Természetesen most is a mindenséggel mértük magunkat, hiszen a rendező senki által nem ismert hollandiai thrillerjeit is bemutattuk, amerikai alkotásait pedig kortárs kontextusukban helyeztük el, mint amilyen a Robotzsaru esetében a Reagan-korszak, a rendőrség privatizációjának kérdése. 

Régen minden jobb volt (2014. július 4.) - Paul Verhoeven munkássága by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

„Mi lesz ebből a fiatalságból, ha nem akarja az eget leszakasztani, amikor tollat vesz a kezébe?” – üvöltözött Móricz Zsigmond, mert egy kolléga azért akart írni a Kelet Népébe, hogy legyen referenciája. Márpedig a népi írók nem wellness-hétvégéket és mellplasztikákat finanszíroztak EP-képviselői járandóságukból, hanem járták a vidéket. Ismerték a nyomort, nem a Citadella kávézóiból nyomták Apple-gépen a tutit a mélyszegénységről. És most szólunk: „a parasztok valakik miatt parasztok, és valakinek a parasztjai”. 135 éve született Móricz Zsigmond.

Tegnap sokan felidézték, hogy a század legsötétebb bundameccsén, a futballtörténelem Anschlussán miként ejtette ki az NSZK és Ausztria 1982-ben Algériát. De emlékszik-e más gyalázatos vébészemétségre? Tízet szedtünk össze Dél-Korea 2002-es menetelésétől Andrés Escobar meggyilkolásáig. Íme lajstromunk a vébétörténelem legkegyetlenebb fejezeteiről. Ha nem tetszik, mellkason lehet fejelni.

Így ejtették ki a nyugatnémetek és a sógorok az 1982-es spanyolországi világbajnokságon a vártnál jobban szereplő Algériát. Az 1982-es NSZK-Ausztria a valaha játszott legsötétebb mérkőzés, az évszázad bundameccse, amely egész a harmadik helyig repült a vébétörténelem tíz legnagyobb szemétségét bemutató listánkon. A futball Anschlussa, a germán foci Giebelhofja, íze semmilyen, utóíze savanykás. Ha valamelyik szőke cimboránk kényszeresen emlegeti, hogy ez a latino-buzi tiki-taka, amit évek óta játszik a festett körmű Nationalelf, nem árja foci, bezzeg régen, amikor még Dieter Eiltsok zakatoltak a középpályán, meg nem alkuvóan, akkor nézesse meg vele az ominózus NSZK-Ausztria csoportmeccset.

Napóleon az újkori történelem egyik legnagyobb alakja, aki azzal büszkélkedett, hogy „az a szó, hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramban”. Talán ezért tudta megcsinálni a lehetetlent. A forradalom katonai zseni tábornoka előbb consullá rakétázott, majd örökös consullá választatta magát, végül 1804. december 2-án befejezte a francia forradalmat, ráhelyezte a csúcsdíszt addigi karrierje győzelmekkel és ellenfelei szétkergetésével díszített karácsonyfájára: császárrá koronázta magát a Notre Dame-ban. És ehhez a forradalom hősei tapsoltak. Így kell lekerekíteni egy rendszerváltást. De hát: „Papjaim és zsandárjaim segítségével mindent megtehetek” – ezt a mondását is beválasztottuk a Napóleon Top 10-be, amely jobb bármely esti Menedzser Akadémiánál, de nem véd gyomorrák ellen, továbbá ennek a magabiztosságnak jelentős szerepe volt abban, hogy elkövette a világtörténelem legnagyobb tévedését, alapjaiban értve félre Oroszország katonai erejét, elszántságát és éghajlatát.

Ady Endre, a legnagyobb magyar költő, aki ellen pert indított a nagyváradi káptalan, a korabeli médiahatóság, pedig nem is szerkesztett biedermeier erotikus magazint. A zseni legalább rögzíthette sajtópörének konklúzióját: „Nyakig vagyunk a középkorban, terrorizál a sötétség: ez az én esetem igazsága.” Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Tegnap este óta - ama kötelező futballtopik mellett, hogy a fáradt spanyol tikitaka fölött végleg lenyugodott a Nap - mindenki a kameruni Song ostoba könyökléséről beszél, ahogy úgy vágta gerincbe Mandzukicot, mint Bruce Lee a deszkákat kettéfejelő bajszos oroszt a Tomboló ökölben. Mégis, volt ennél sokkal szórakoztatóbb és nagyívűbb kameruni szabálytalanság is a futballtörténelemben, mégpedig az 1990-es olaszországi világbajnokság Argentína-Kamerun nyitómeccsén, amikor a botegyszerű kameruni söprögető megállította a kokós Caniggiát, de úgy, hogy a cipője is lerepült:

Fájdalom, Massing még ezzel a teljesítménnyel sem tudott bekerülni a világbajnokságok történetének legszemetebb megmozdulásai közé, mert megelőzte a pornósztár kinézetű német kapus, Toni Schumacher a francia Patrick Battiston letarolásával. Meg hát Massing értetlenkedésének mégis volt egyfajta bája, mint Pénteknek a Robinson Crusoe-ban, szemben a flegmán rágózó Schumacher köcsögségével.

Olvassa el: Top 10: a vébétörténelem legnagyobb szemétségei

Hétfő reggel félórát beszélgettem Nagy Imréről és kultuszáról a Juventus Rádió reggeli műsorában. Ha már a rendszerváltás volt a téma, szó volt természetesen a hangalámondásos Amerikai nindzsáról, Magányos farkasról és a Reform címlapján megjelenő cicis lányokról is. 

Nagy Imre kultusza és 1989-es újratemetése (Juventus Rádió, 2014. június 16.) by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

„Lesállás. Lesállás. Kedves hallgatóim, lesállás.” Mint amikor Szepesi György belesírt a mikrofonba, olyan keserű érzés fogott el, meghallva, hogy Grosics Gyula meghalt; és a szomorú helyzethez igazán az illene, ha most ballonkabátban cigarettáznék nekrológírás helyett, miközben ver az eső, fél kézzel fejem fölé tartok egy szétázott Népsportot, ahogy bejátsszák Kossuth recsegő fonográffelvételét, majd az Egmont-nyitányt.

Grosics Gyula, a dorogi Fekete Párduc, a bányász Bagira, a nyolcvanhatszoros válogatott kapus, a nemzet elhunyt sportolója ugyanis a földim volt. Ha bármikor el kellett helyeznem Dorogot egy partvonalon kívüli közönség szellemi térképén, mindig azt mondtam, hogy Dorog bányászváros és két játékost is – Grosicsot és Buzánszkyt – adott az Aranycsapatnak. Az igazi, régi dorogiak egykor úgy érezték meg a szén szagát a föld alatt, mint a disznók a szarvasgombát. Ha kőszenet láttak, bevadultak, akár csak akkor, ha kétgólos hátrányból jött föl a Dorogi Bányász 2-2-re egy pesti csapat ellen. Innen indult Grosics Gyula, hogy végül a hatodik magyar gól után cigánykereket hányjon a Wembley-ben.

Huszonnyolc éve, 1986. június 2-án szenvedett 0-6-os, megsemmisítő vereséget a szovjetektől a pályán fejbe vágott pontyként futballozó magyar válogatott, noha a világranglista akkori éllovasaként, titkos esélyesként érkezett a mexikói világbajnokságra. Ezzel kezdődött a magyar labdarúgás posztmodern kora. Előtte másfél évig utoljára volt a csúcson a magyar futball, a válogatott oktatta a brazilokat, világbajnoki érmet remélt a haza, aztán csúfos lebőgés, titokzatos vérbogyók. Lukács evangéliuma megmagyarázza a szovjetek elleni 0-6-ot?

Ők azok, akik miatt itt tartunk: áruló Görgey Artúr és a családon belüli erőszakért felelős látássérült komondor, Csokonai Lillája és Latisev bíró. Bűnbakok, akik nélkül nem létezhet a magyar, mert aktuálisan úgy tetszik, a nemzettudat mércéje a felejtés és a felelősség ellökése, hiszen mi nem hibázunk. Szóval azért, hogy majd meglássuk tükrös tollyást esszünk-e holnap reggelre, főként a nyelvtan a hibás, de hogy nem Csunderlik és Pető, az faktum. Válogatás a magyar história csúcsbűnbakjaiból. Melyikük a legnagyobb bűnbak? Szavazzon hozzászólásban!

Ahhoz elég Pedro Coelhót olvasni, ha valaki szemet gyönyörködtető, bámulatos, könnyfakasztó, nyálban hosszan áztatott jelzőkkel ellátott gólokról, cselekről, hovatovább fairplay-díjat érdemlő vébéepizódokról szeretne értesülni. Ha viszont az olvasó nem csupán „a futballért rajongani annyi, mint kígyótakonyban érlelt marinált szilvalekvárt nyalogatni egy fedetlen csöcsről” típusú kommentárokkal szeretne vakrandizni, a Page Not Foundra van szüksége. Ezúttal gyilkosság, orrtörés, fájdalom, korrupció, gyávaság van a fókuszban, minden, amit történelmi stúdióblogunk elbír. Öt nagy szemétség után most jövünk az öt legnagyobbal. Lajstromunk a vébétörténelem legkegyetlenebb fejezeteiről. Ha nem tetszik, mellkason lehet fejelni.

Ahhoz elég Pedro Coelhót olvasni, ha valaki szemet gyönyörködtető, bámulatos, könnyfakasztó, nyálban hosszan áztatott jelzőkkel ellátott gólokról, cselekről, hovatovább fairplay-díjat érdemlő vébéepizódokról szeretne értesülni. Ha viszont az olvasó nem csupán „a futballért rajongani annyi, mint kígyótakonyban érlelt marinált szilvalekvárt nyalogatni egy fedetlen csöcsről” típusú kommentárokkal szeretne vakrandizni, a Page Not Foundra van szüksége. Most hogy a Tomi mosóportól igazolt reklámszövegírónk bemutatkozó munkáján túl vagyunk, jelezzük: ezúttal gyilkosság, orrtörés, fájdalom, korrupció, gyávaság van a fókuszban, minden, amit történelmi stúdióblogunk elbír. Lajstromunk a vébétörténelem legkegyetlenebb fejezeteiről. Ha nem tetszik, mellkason lehet fejelni.

Vb-selejtező a stadionban, amelyben koncentrációs tábort rendeztek be, Hitler távozása az arénából, amikor a színes bőrű versenyzők érmeket nyertek a berlini olimpián, Lance Armstrong, aki csalóként lett legenda – a sporttörténelem legnagyobb szemétségei közül szemezgettünk. A Page Not Found listája nem teljes, s aki szerint vita nélkül lehet készíteni efféle lajstromot, az próbálja meg lenyomni a Top 10-et a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb lopásaiból. Na, ugye, megmondtuk.

Vb-selejtező a stadionban, amelyben koncentrációs tábort rendeztek be, Hitler távozása az arénából, amikor a színes bőrű versenyzők érmeket nyertek a berlini olimpián, Lance Armstrong, aki csalóként lett legenda – a sporttörténelem legnagyobb szemétségei közül szemezgettünk. A Page Not Found listája nem teljes, s aki szerint vita nélkül lehet készíteni efféle lajstromot, az próbálja meg lenyomni a Top 10-et a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb lopásaiból. Na, ugye, megmondtuk.

Hátrafelé nyilazó történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt 2014. május 9-i adásában teljessé tettük a baloldal-történeti trilógiánk, mert a magyar baloldal elmúlt huszonöt évéről beszélgettünk Böcskei Balázs politológussal, Pető Péter és Vári György újságírókkal. De mivel nem mindent tudtunk lekerekíteni, ezért ebből tetralógia lesz.  

Régen minden jobb volt (2014. május 9.) - A magyar baloldal az elmúlt 25 évben by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

Ma este annyi szenvedés közt, oly sok viszály után, végre mintha csak hájjal kenegetne a Viasat. Leadják ugyanis az Amerikai nindzsa – saga első részét, a nagybetűs Nindzsás Filmet, mely az egyetemes emberi kultúrának kanonizált alfája és omegája, de annyira, hogyha hamarabb születik meg, akkor ezt írják aranylemezre és küldik föl a Voyager szondákkal a világűrbe, nem pedig Beethovent, a Beatlest vagy az Újszövetséget.