A zsíroldásban nem volt akkora forradalom, amelyet Tóta W. Árpád levezényelt az újságírásban azzal, hogy a "szart" szarnak, a "faszokat" fasznak kezdte el nevezni, és nemcsak odamondogatott, hanem mindig volt valami gondolatiság az anyázásban: "ragadd meg a gondolatot, és a szavak követni fognak", ahogy a szép emlékű Cicero mondta, mikor Medgyessy Pétert próbálta felkészíteni a Dagobah-rendszer valamelyik elfekvőjében. Itt olvasható egy rövid válogatás. Történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában adásában Tóta W. Árpáddal, az Index.hu egykori és a HVG.hu mostani publicistájával, az Eljövetel című prófétikus stílusparódia-kötet szerzőjével beszélgetünk, hogy rendezzük végre közös dolgainkat.

Hátrafelé nyilazó történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt tegnap esti adásában Hont Andrással, a HVG.hu rovatvezetőjével beszélgettünk a magyar munkásmozgalmi sportkultúra ékkövéről, a Vasasról, amely egyszerre adta nekünk a rendszerváltás utáni Magyarország láncdohányos Messijét, Váczi Zoltánt és az első meccsén napszúrást kapó, Máltáról érkezett nigériai tűzgolyót, Anonam Oroscót. Piros-kék lötyik mellett beszéltük ki, hogy Kádár és Biszku Béla hatszoros bajnok csapatából hogyan lett egy időben Casino Vigadó, Mészöly "Szőke Szikla" Kálmán örökébe miképp érkezett a biliárdgolyókkal fejelgető, bazaltkemény Jessy, és igaz-e, hogy a Vasas azért maradt ki a stadionrekonstrukciós programból, mert Orbán Viktort egy Fáy utcai edzés után nem engedték szaunázni.

Történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában a Magyar Televízió történetének 10 legrosszabb műsora után ezúttal a legalja kereskedelmi produkciókra fókuszáltunk. Vendégünk László Ferenc, a Magyar Narancs kritikusa volt.

Először összeomlott a civilizáció, anarchia, népirtás és éhínség követte. És aztán amikor világossá vált, hogy rosszabb már nem lehet, bemutatták a Cyborg című 1989-es Van Damme-opuszt.

Történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában a B-ZS kategóriás akciófilmek Medicijei, Michael Dudikoff és Jean-Claude Van Damme felfedezői és a kiöregedett Charles Bronson mecénásai, a Menahem Golan - Yoram Globus producerpáros történetét dolgoztuk fel. Úgy vágtunk rendet a Golan-Globus-filmek soraiban, mint a bosszúfilmek Mózese, a Charles Bronson alakította Paul Kersey a külvárosi huligánok között. Napokkal előtte már nem aludtunk, éjszakánként csak a 80-as évek trashfilmjeit néztük, és csak néha-néha keltünk föl a fotelból és mentünk oda az ablakhoz, hogy a függönyt félre-félrehúzva hátha elcsípünk egy nemi erőszakot, miközben a Bosszúvágy II. zenéjét hallgattuk.

A Régen minden jobb volt legutóbbi adásában Bezsenyi Tamás kriminológus-történész volt a vendégünk és a 90-es "vad keletjével" folytattuk a magyarországi szervezett bűnözés történetének a Kádár-korszakkal megkezdett áttekintését. A fő kérdésünk az volt, hogy milyen strukturális és konjunkturális tényezők tették lehetővé ezeket a Sebhelyesarcú-szerű, Fenyő-féle karriereket.

Valaki kitalálta, hogy Timothy Dalton a legrosszabb James Bond valaha, és aztán úgy maradtunk ezzel a tézissel, mint azzal a hiedelemmel, hogy a Hubertus ihatatlan, pedig a polgárok többsége nem is próbálta harminckét fokosan. Merthogy George Lazenby legalább tudott bunyóznia méltatlanul alulértékelt Őfelsége titkosszolgálatában című 1969-es bukásban - amelyben James Bond speciális kütyüje még egy fénymásológép volt -, noha a tenyeres-talpas Lazenbynek nyilvánvalóan egy autófelni kipofozása állt volna legjobban egy használtautó-telepen, de Timothy Dalton még bunyózni se tudott, vélik sokan. Állítólag semmit sem, csak a szemöldökét táncoltatni és dühösen nézni, amivel fél évtizedre kinyírta a hidegháború végével amúgy is légüres térbe kerülő sorozatot, tartja a köztudomás. Pedig Timothy Dalton jó eséllyel a valaha volt legjobb színész, aki James Bond szmokingjába bújhatott. És ezt olyan súllyal mondom, mint Habony Árpád a "vitrint".

1919. március 21-én a magyar történelem talán leghíresebb politikai plakátja, a Mindenkihez! ragasz lepte el a várost a Magyarország jobban teljesít plakátok helyett, tudatva, hogy az „összeomlás anarchiájának” küszöbén „Magyarország proletársága a mai nappal kezébe vesz minden hatalmat”.

Azt nem tudjuk, hogy Krisztus nevetett-e, de Umberto Eco (1932-2016) biztosan rengeteget. Az olasz középkorász és szemiotikus úgy lett a 20. század második felének egyik legkomolyabb tudósa, hogy alapelve volt: "ne vedd magad komolyan", és hirdette, a vécén gondolkodik, míg a konferenciákon inkább alszik. Az Aquinói Szent Tamásról írt disszertáció szerzőjeként játszott el a gondolattal, mi történne, ha feltámadna ma az "Angyali doktor" és a 13. század egyházi és világi vezetőit a hetvenes évek Olaszországának közéleti szereplőihez hasonlította. Kimunkálta az "új középkor" elméletét, majd elviccelte azzal, hogy 50 dollárért kimutatná az ókori Egyiptom visszatérését is. Aztán mikor tudósként unni kezdte magát, ahelyett, hogy lelépett volna egy kubai táncosnővel, regényírásba fogott.

"Kokainom!" - borzad el a Vörös zsaruban Schwarzenegger, mikor letépi Növényi Norbert műlábát, amelyből a mulató padlójára hull a fehér por. Történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában a Kádár-korszak szervezett bűnözéséről beszélgettünk, a prostitúció, a csempészés és a csalás társadalmi formációk alatti longue durée-jéről. Vendégünk Bezsenyi Tamás kriminológus-történész volt.

Krausz Tamás és Ungváry Krisztián vitáján jártam tegnap a Kossuth Klubban, majd írok róla, de egyelőre felraktam az egészet három részben történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt Mixcloud-oldalára. Ungváry Krisztián szerint a "Nagy Honvédő Háború" egy sztálinista propagandatermék, amire én azt mondom, hogy a "magyar nemzet" meg a reformkor politikai terméke, de azért mégis csak egy eleven valóság a megléte, amelyet mindannyian tapasztalunk. Egyetlen konfliktus biztos van a világtörténelemben, amelyre relativista történészségem "szakmai" arcvesztése nélkül azt tudom mondani, hogy volt "jó oldal" és "rossz oldal", és ez a második világháború, ezért is vettük be a 20. század legszebb pillanatai közé a torgaui kézfogást. Persze, hogy strukturálisan két embertelen diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió állt szembe egymással, hogy a partizánok is végeztek etnikai tisztogatásokat és rengeteg bandita volt köztük, de azért hadd ne feledkezzünk el arról, hogy a Szovjetuniót megtámadó náci megszállók és szövetségeseik mégiscsak 9200 szovjet falut és tanyát gyújtottak fel (legyen csak 9000), míg a Magyarországra beözönlő szovjet katonák tudtommal egyetlen települést se irtottak ki, úgy, hogy beterelték a lakosságot a templomba és azt rájuk gyújtották. És akkor lehet vitatkozni azon, hogy ennek van-e nagyobb jelentősége, vagy annak, hogy melyik hadsereg katonái ismerték az angolvécét, vagy sem. (A vitabevezetőm megírása óta tudomásomra jutott egy falu, Kápolnapuszta esete, ahol a helyi emlékezet szerint szovjet katonák kiirtották a férfilakosságot.)

Sokan óvtak, hogy ne nyissuk ki ennek a szobának az ajtaját, de megtettük. Történelmi műsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi adásában a Magyar Televízió elmúlt harminc évének 10 legrosszabb műsoráról beszélgettünk. Vendégünk László Ferenc, a Magyar Narancs kritikusa volt.

Ajánlom a mai Népszabadságot, mert Megyesi Gusztáv és mások írásai mellett - ahogy tavaly is - a Pető Péter barátommal közösen írt évzáró top tenünk is helyet kapott a szilveszteri különszámban.

A migránsőrület idején fontos közzétenni, melyik tudományterületen alkalmazzuk a legtöbb szakképzetlensége ellenére euróezreket szakító, magyarok munkáját elszedő gazdasági bevándorlót. Persze sokat gondolkodni nem kell, nyilván a magyar futballban, Orbán Viktor kedvenc játszóterén, ahol azonban senkit nem zavar a sok reménytelenül ügyetlen, alkalmanként szerencsejátékfüggő figura. Arra jó az egész, hogy az albán amatőr fókavadász-bajnokság megyei selejtezőjének kiesői ne veszítsék kedvüket, hiszen NB I-es játékosok még lehetnek. Összeállításunkban nem csupán a bohócok, a sikeres menedzserbulik termékei, hanem komoly emberek is helyet kapnak, hiszen a közgazdasági bevándorláselmélet megköveteli az olyan differenciált megközelítést, mint amit „a reformok működnek” plakátüzenet is közvetít.

A Régen minden jobb volt 2015. augusztus 14-i műsorában az orosz, a japán és a német filmekkel folytattuk a második világháború filmes reprezentációjának kibeszélését. Ha a hollywoodi háborús film a Ryan közlegény megmentésével jutott a csúcsra, akkor a szovjet az 1985-ös Jöjj és lásddal: Elem Klimov megmutatta Hollywoodnak, hogy milyen volt az igazi Apokalipszis. De még sok más kiváló alkotás is szóba került, amíg elérkeztünk a 2004-es A bukásig.

Régen minden jobb volt (2015. augusztus 14.) - Filmek a második világháborúról II. rész by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Világosnál Görgey Artúr (1818-1916), a „nemzet Júdása”. A magyar sajtótörténelem legcoolabb válaszát az idősödő Görgey Artúr, az „epés Miltiádész” nyomta be egy életútinterjúban, a riporterből ítélve egy amolyan dualizmuskori Frizbiben. Azt kérdezték tőle: „Miért nem lett Napóleonná?”. Erre ő azt felelte: „Mert nem Franciaország állt mögöttem, hanem egy kicsiny és műveletlen Magyarország”. Nem csoda, hogy Görgey eléggé frusztrált volt: hetente dobták be visegrádi házának ablakát, fiának pedig álnéven kellett internátusban tanulnia és az Facebookon regisztrálnia, hogy apja miatt ne kapjon minden éjjel vizes lepedős pocózást és biszembaszom chatüzeneteket. 

Görgeyre tényleg a „magyar Júdás”-ként tekintettek, miután a „magyar Mózes”, Kossuth ennek nevezte vidini levelében. A hadvezérnek ezért szinte remeteként kellett élnie 1849 után, legfeljebb kisiskolásokat vittek osztálykirándulásként Visegrádra szörnyülködni, hogy ott lakik és kertészkedik az a köpedelmes csávó.

Aki nem mellesleg a magyar történelem egyik legnagyobb katonai zsenije volt – noha morózus emberként mindvégig tagadta a saját zseniségét - tudós és stratéga, aki fiatalon vegyészetet tanult, fontos kísérleteket is végzett, aztán katonatiszt lett.

A Régen minden jobb volt legutóbbi, 2015. augusztus 1-i adásában a második világháború filmes reprezentációiról beszélgettünk Balázsy István filmideológussal és Laska Pál forgatókönyvíróval. Ötven perc alatt végrehajtottunk egy általános támadást.

Régen minden jobb volt (2015. augusztus 1.) - Filmek a második világháborúról by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

Momentumok, amelyek beleégnek a tudatunkba, mint a pillanat, amikor a menzás néni először vágott megvetést tükröző arccal fél kiló tésztát a tányérunkra, s hiába néztünk rá tisztán csillogó őzike szemeinkkel, nem adott kis extra tejfölt az adagunkra. Jelenetek, amelyek egy komplett nemzedéket rabosítottak, életpályákat küldtek másfelé, világképeket vágtak tönkre akár egy átlagos Gréczy Zsolt Facebook-poszt. Tíz legendás villanás a Manhattan klippremierjétől a Walt Disney-félbeszakadásig, Damon Hill eltűnésétől a Titanic nyáltól ragadó hajóorr-jelenetéig. Kezdődjék a show!

Hiába tettünk rá javaslatot, hogy a Biszku Bélától elvett kiemelt nyugdíjat utalják neki, már nem érhette meg: elhunyt Overdose, a nemzet Dózija, akinek népszerűségét jelzi, hogy egy olyan ország tapsolt neki, amelynek Babits Mihálya is volt. Ha nincs az a savós patairhagyulladás, ki tudja meddig jutott volna, de az biztos, hogy átrajzoljuk a trianoni határokat. Nekrológ helyett a világtörténelem 10 leghíresebb lovát bemutató top tenünkkel emlékezünk.

Amikor még nem a Török Zsolt-Rogán Antal-meccsek uralták a közéletet, 1867. május 22-én jelent meg Kossuth Cassandra-levele, amellyel Deák Ferencet a magyar történelem egyik legnagyobb bűnbakjává tette meg. Ők azok, akik miatt itt tartunk: áruló Görgey Artúr és a családon belüli erőszakért felelős látássérült komondor, Csokonai Lillája és Latisev bíró. Bűnbakok, akik nélkül nem létezhet a magyar, mert aktuálisan úgy tetszik, a nemzettudat mércéje a felejtés és a felelősség ellökése, hiszen mi nem hibázunk. Válogatás a magyar história csúcsbűnbakjaiból.

Ugyan a Galilei Kör vezető tagjai közül éppen Rákosi nem volt szabadkőműves páholytag, de amúgy az Index menő tudósítást közölt a Hosszúlépés. Járunk?-keretében vezetett szabadkőműves sétámról. Tisza mint Darth Vader, Duczynska Ilona korának Sarah Connorja, Ady Endre a szállókban és szanatóriumokban lakó rocksztár és még sokan mások a századelő Magyarországáról. A szabadkőműves Magyarország jobban teljesített, és ahol máig sárkányvért gyanítanak, valójában ingyentej folyt.

Rákosi, Kossuth és Ady is szabadkőműves volt

Hátrafelé nyilazó történelmi rádióműsorunk, a Régen minden jobb volt legutóbbi, 2015. április 15-i adásában jó és rossz holocaust-filmekről beszélgettünk vendégeinkkel, Balázsy Istvánnal filmideológussal és Laska Pál forgatókönyvíróval.

Régen minden jobb volt (2015. április 10.) - Holocaust-filmek by Régenmindenjobbvolt on Mixcloud

Jön az új Star Wars-epizód, úgyhogy fel is idézzük Darth Vader-felejthetetlen apasági teszt-coming outját, amelyet negyedik helyen választottunk be a nyolcvanas évek emblematikus pillanatai közé. Meglepte, amikor megtudta, hogy George Michael homoszexuális? Amikor Kaszparov legyőzte Karpovot? Szorozza meg ezeket a döbbeneteket ezerrel, és még mindig a közelében sem lesz annak, amit Darth Vader bejelentésekor érzett az a generáció, amelyet telibe kapott a Csillagok háborúja, és ezért rendületlenül próbálta pusztán a gondolataival szájához emelni a menzás ivólevet.

1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső,  a magyar próza legjobbja, Thomas Mann kedvence. „Fáj, annyira igaz” – írta Mann Kosztolányinak, miután elolvasta a huszadik század legjobb magyar művészregényét, a Nero, a véres költőt. Mi is ilyen előszót szeretnénk az első Page not found-könyvhöz Bakács Tibor Settenkedőtől.

Jászi Oszkárról beszélgettünk Jeszenszky Gézával az Echo TV Időrosta című történelmi műsorában. Az összeesküvés-elméleteket ne itt keressék.