Toitoi-szaggal keveredő Axe Excited, a színpadon az emberi kultúra ellenségei integetnek a füstben, és totál részeg külföldiek, akik tiszteletben tartják a kultúránkat, miközben még csak egy fehér törpét se láttunk a VIP-ben, ahol húgyszag lengedezett és csalamádés vödörben adták a koktélt. A…

„Nyitva az ajtó, itt nincs meghívó” – énekelte Paksy Endre legendás pokoli koncertjén, úgyhogy tudósítani mentem a Mika Tivadar Mulatóba, mert a túlfeszített lényeglátó Puzsér Róbert és a piramisjátékos Farkas Attila Márton évértékelőt ígértek. Egy váratlan…

„Íme, a kéz, mely fájdalmadat elűzi, Kupád sosem ürül ki, mert én borod leszek.”   Nagyképűen megfogadtam, már csak akkor írok tévékritikát, ha fizetnek érte vagy imponálni akarok egy nőnek, de most mégis, nem mintha kilőttek volna egy CS betűt a felhős égre, de belső szükségét érzem, hogy egy…

Végre. Végre leemelte mellkasunkról jeges ülepét a Sors-domina és fellélegezhetünk. Tizennégy évvel a Ferencváros történelmi, megismételhetetlen, és még ki tudja milyen randomgenerált Fradi-jelzőt igénylő csontig rágott bravúrja után ismét ott vagyunk 'az európai futball…

  „Csáki Pityu bá’ négykézláb a zebrán. Messziről egy zacskónak, vagy tán kutyának néznéd őt. Ez még él, ez még mozog, de istenuccse’ halad. Mit tetszik itt keresni? Tán csak nem egy lejtőt?” (Quimby: Csáki Pityu bá balladája)   Március idusa mindig nagy ünnep…

Tiszteletemet tettem ma a Magyar Gárda avatásán, mert amint arra már utaltam, elhatároztam, hogy Cousteau kapitánykényként most alámerülök a hazai radikális szubkultúrában, hogy aztán dokumentáljak mindenféle csudát, csikóhalakat, szittya harcsákat, kékszemes ostorosokat.…