Kedves János!

Mivel te is az esztergomi ferencesekhez jártál, és még az iwiw-en is ismerősöm vagy, ezért engedd meg, kérlek, hogy most letegezzelek. No szóval.

Ide figyelj Dzsoni! Agyadra húzódott a madárinfluenza? Vagy most mi van?

Mert ezt nem értem. Július közepén bejelented, hogy december 31-én távozol a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium éléről, mert az SZDSZ vezetése teljes embert kíván. No, ezzel legkevesebb két probléma van.

Ez azért mégse a néhai Informatikai Minisztérium, mely annyira súlytalan volt, hogy még egy bajszos Kovács Kálmán is minisztere lehetett, aki aztán langyosabb volt, mint Oli úr a Szomszédokból. A gazdasági tárca mégiscsak stratégiai. Pláne mikor nyakunkon a peresztrojka, a pannon puma meg annyira beszart, hogy már igencsak ráférne egy adrenalin-szívinjekció a depóban. Te végeztél orvosi egyetemet, neked kéne beadni.  Aztán ha mégis csak kuruzsló vagy,  és nem értesz hozzá, ahogy sokan mondják,  akkor a lelépés egyenlő a beismeréssel.

De ezentúl. Minek kellett a távozásod félévvel előbb bejelenteni? Ha én valami tőkebefektető multi lennék, akkor biztos ódzkodva kötnék szerződést egy olyan taggal, akiről tudom, hogy jövőre már nem lesz miniszter. Már ha ez így megy. Naiv vagyok, ami van praktikám, azt a Szeress, most!-ból lestem el. Bezzeg a Bayer Zsolt, aki a Magyar Nemzetben megírta a frankót. Azt az összeesküvés-elméletet, hát átment Mel Gibsonba. Üldözési mánia ellen egyébként remek gyógyszerek vannak. Néha be kéne venni, Zsolti. Klinikai eset. Regisztrált.

De akkor beszéljünk inkább az SZDSZ-ről.

Dzsoni, most már az Isten se mossa le rólad a sunyiságot. Eddig is sejtettük, hogy nem véletlen az a hiteltelenül csibészes tekintet, de most már biztos. Amikor tavasszal Fodor Gáborral versenyeztél az SZDSZ elnökségéért, akkor még azt mondtad, azért is szavazzanak rád, mert gazdasági miniszterként a kormányban jobban tudod érvényesíteni pártod érdekeit. (itt most kegyesen tekintsünk el attól, hogy nem a pártod, hanem az ország érdekét kéne képviselni, hahó, de erre úgyis mindenki baszik)

Most meg erre lemondasz. Jó, tudjuk, hogy az elv és az elhatározás az olyan, mint a fos. Az ember tartja, amíg tudja. De most ez megéri neked? Elhagyni a sárgaköves utat, hátha meg lesz a Boldogság Kék Madara? Azt már rég megsütötték. Aztán meg kilóra eladták. Még kilencvennégyben.

Az SZDSZ haldoklik. Tavaly ősszel a szadeszos önkormányzatok többsége elbukott, márpedig már mióta csak azért tudtak bekerülni a parlamentbe, mert néhány nagyobb városban húsz százalék körül is teljesítettek. Mert ugye a paraszt nem szavaz rájuk, ez tiszta sor. Legutóbb már viszont törzshelyeiken is leszerepeltek. Pedig nem is szombaton volt a szavazás. Bruhaha. Zsírosan hahotázik Csurka István.

Persze nem szabad leírni a szabad demokratákat, de úgy tűnik, az SZDSZ tényleg a végét járja.

A hattyú halála. El fog tartani még sokáig, akár az öreg Jock Ewing kiszenvedése  a Dallasban, jó sok részen át, komótosan, Tintás Barnes szerepében Horn Gyulával.

És akkor most Kókának kéne őket kihúzni a szarból.

Egy olyan embernek, akinek köze sincs az SZDSZ-hez. Annyira autentikus szadeszos, mint amennyire a Barátok Közt Novák Lacija a Nemzet Színésze. Se kötött pulcsi, se ideológia.

Márpedig ide az kéne. Megpróbálni visszatérni az alapokhoz. Kibújni a szocik seggéből, és elvi alapon politizálni. Mint a kilencvenes évek elején. Öt százalék csak lenne mindig, aki csipázná ezt.

Fodor Gábor inkább alkalmasabb lett volna erre a szerepre, mint Kóka, aki kétszer elolvasta a „Könnyen, gyorsan liberalizmus” című gyorstalpaló kátét, és azóta a tévében minden mondata úgy kezdődik, hogy „mi, liberálisok…” Mert ő aztán tudja.

Dzsoni, ne akarjál te itt Kis János lenni. Nem megy. Hiteltelen. Vedd észre. Ebbe csak belebukni lehet.

Mondjuk neked mindegy. Annyit felhalmoztál, hogy életed végéig eléldegélhetsz, és ha annyira lecsökken a népszerűséged, akkor legfeljebb elmész a Szulák Show-ba, és elmondod, hogy egyszer majdnem rákos voltál, de végül mégse. És megint szeretni fog a fél ország.

De attól még az SZDSZ valószínű meghal. Talán a szocialista átszavazók bejuttathatják a parlamentbe, de jelen állás szerint még ebben is kételkedem.

„Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.” (Máté, 19,24)

Te biztos érted Dzsoni, hisz frankás voltál.