Napóleon az újkori történelem egyik legnagyobb alakja, aki azzal büszkélkedett, hogy „az a szó, hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramban”. Talán ezért tudta megcsinálni a lehetetlent. A forradalom katonai zseni tábornoka előbb consullá rakétázott, majd örökös consullá választatta magát, végül 1804. december 2-án befejezte a francia forradalmat, ráhelyezte a csúcsdíszt addigi karrierje győzelmekkel és ellenfelei szétkergetésével díszített karácsonyfájára: császárrá koronázta magát a Notre Dame-ban. És ehhez a forradalom hősei tapsoltak. Így kell lekerekíteni egy rendszerváltást. De hát: „Papjaim és zsandárjaim segítségével mindent megtehetek” – ezt a mondását is beválasztottuk a Napóleon Top 10-be, amely jobb bármely esti Menedzser Akadémiánál, de nem véd gyomorrák ellen, továbbá ennek a magabiztosságnak jelentős szerepe volt abban, hogy elkövette a világtörténelem legnagyobb tévedését, alapjaiban értve félre Oroszország katonai erejét, elszántságát és éghajlatát.
Hatalma csúcsán, éppen kétszázkét éve, 1812. június 24-én támadta meg Napóleon a cári Oroszországot, és meglepő, akár az RTL Klub híradójának profilváltása, de lovakkal, szekerekkel és szánkókkal a Grande Armée gyorsabban eljutott Moszkváig, mint később a Wehrmacht páncélosokkal. Napóleonnak ráadásul sikerült is bevennie Moszkvát, ám éppen csak addig maradhatott, amíg megnézte a Barátok köztöt, aztán mennie kellett, a visszavonuló oroszok ugyanis felgyújtottak a városuk, mint Berényi Miki a családi Kft-t, mikor papíreltüntetésre vagy biztosítási csalásra játszott. A francia hadseregnek ekkor volt utoljára melege: végül vissza kellett vonulni, és a 600 ezres induló létszámból mindössze 20 ezren tértek haza, ez pedig a mérnökszakoknál is nagyobb lemorzsolódást mutat.
A császár végzetes tévedését túlélő kevesek között volt Napóleon leghűségesebb társa, az apró, de bátor Marengo, a birodalom első lova, az arab telivér, akit a Louvre-ban máig látható műkincsekkel együtt 1799-ben importáltak Egyiptomból. Napóleon a győztes marengói csata után keresztelte el. Az oroszországi hadjárat túlélése után már azt is kinézzük Marengóból, hogy végig tudta volna ülni Abel Gance 1927-es négyórás Napóleon-némafilmjét. Napóleon és Marengo kapcsolata a waterlooi csatamezőn ért véget 1815. június 18-án, miután a ló brit fogságba esett, a vereséget szenvedő Napóleont pedig Szent Ilona szigetére száműzték. Marengo túlélte a császárt, 1831-ben múlt ki Angliában, csontjait a londoni National Army Museumban őrzik, úgyhogy mindenki meglátogathatja két korsó Guinness között.
Olvassa el: Top 10: emblematikus lovak a világtörténelemben
Adam Zamoyski 1812 című könyvében számtalan okot sorol föl, ami a hadjárat katasztrofális bukásához vezetett, onnan, hogy a lovakat nem szerelték föl kampós patkókkal, lényegében stoplikkal, amely jelentősen megkönnyítette volna menetelésüket a jeges utakon, egészen odáig, hogy Napóleon a szétesett csapattesteket újabb és újabb harcoló egységekbe szervezte, ahelyett, hogy menten elindultak volna haza Franciaországba. A téma további erősen ajánlott, klasszikus feldolgozásai Tolsztoj Háború és békéje, no meg persze Woody Allen - egyébként Magyarországon forgatott - Szerelem és halálja. Utóbbiban látható a briliáns jelenet, melyben Borisz Grusenko (Woody Allen) merénylőként fegyvert fog Napóleonra: "Maga gyilkos, zsarnok, felforgatta Európát!" Mire Napóleon: "Most miért sorolja az érdemeim?"
Kövesse Facebookon a Page Not Found történelmi stúdióblogot!
