1821. május 5-én hunyt el száműzetésében Napóleon, az újkori történelem egyik legnagyobb alakja, aki azzal büszkélkedett, hogy „az a szó, hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramban”. Talán ezért tudta megcsinálni a lehetetlent. A forradalom katonai zseni tábornoka előbb consullá rakétázott, majd örökös consullá választatta magát, végül 1804. december 2-án befejezte a francia forradalmat, ráhelyezte a csúcsdíszt addigi karrierje győzelmekkel és ellenfelei szétkergetésével díszített karácsonyfájára: császárrá koronázta magát a Notre Dame-ban. És ehhez a forradalom hősei tapsoltak. Csak suttogva jegyezte meg valaki, mennyien haltak meg azért, hogy soha többé ne legyenek koronázások Franciaországban. Így kell lekerekíteni egy rendszerváltást.
De hát megmondta Napóleon: „Papjaim és zsandárjaim segítségével mindent megtehetek” – ezt a mondását is beválasztottuk a Napóleon Top 10-be, amely jobb bármely esti Menedzser Akadémiánál, de nem véd gyomorrák ellen.
Napóleon Top 10:
10. „A történelem egy csokor hazugság, amiben többen megegyeztek.”
9. „A körülményeket én alakítom!”
8. „Az emberek mindent elhisznek, csak ne legyen benne a Bibliában.”
7. „Az, aki tudja, hogy kell hízelegni, rágalmazni is tud.”
6. „A szerelem két ember közös ostobasága.”
5. „Röviden és homályosan fogalmazzatok!”
4. „Amelyik hadvezér ütközet előtt túl sokat törődik a tartalékokkal, azt biztosan legyőzik.”
3. „A politikában a hülyeség nem hátrányos helyzet.”
2. „Papjaim és zsandárjaim segítségével mindent megtehetek.”
1. „Az a szó, hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramban.”
Mire Napóleon császár lett, már évek óta szolgálta apró, de bátor lova, az arab telivér Marengo, akit a Louvre-ban máig látható műkincsekkel együtt 1799-ben importáltak Egyiptomból.
Napóleon a győztes marengói csata után keresztelte el.
Marengo tizenöt éven át volt a birodalom első lova, ezalatt összesen nyolcszor sérült meg a különböző csatákban, kezdve a szemhéjrepedéstől a komolyabb sérülésekig, de bírta a szerény alvásigényű, naponta két-három-négy órákat alvó, mindenről tudó és mindenben intézkedő és hadjáratból hadjáratba tartó uralkodó tempóját. Marengo még Napóleon végzetes tévedését, az 1812-es oroszországi hadjáratot is túlélte, amikor az orosz télben minden idők legnagyobb lemorzsolódását felmutatva mindössze húszezren tértek haza a hatszázezres Grande Armée-ból, miután az oroszok maguk gyújtották fel Moszkvát, mint Berényi Miki a családi Kft-t, mikor papíreltüntetésre vagy biztosítási csalásra játszott. Ezek után már azt is kinézzük Marengóból, hogy végig tudta volna ülni Abel Gance 1927-es négyórás Napóleon-némafilmjét.
Akarja tudni, hogy mi köze van a stopliknak az oroszországi hadjárat kudarcához?
Olvassa el ezt a kis színest a Page Not Found történelmi stúdióblogon.
Napóleon és Marengo kapcsolata a waterlooi csatamezőn ért véget 1815. június 18-án, miután a ló brit fogságba esett, a vereséget szenvedő Napóleont pedig Szent Ilona szigetére száműzték. Marengo túlélte a császárt, 1831-ben múlt ki Angliában, csontjait a londoni National Army Museumban őrzik, úgyhogy mindenki meglátogathatja két korsó Guinness között.
Kíváncsi a világtörténelem más emblematikus lovaira is?
Olvassa el a Top 10 ló a világtörténelemben című összeállításunk a Page Not Found történelmi stúdióblogon.
