A létező szocializmus szlengjében vörös faroknak hívták azokat a kötelező Marx – Engels - Lenin idézeteket, melyeket a marxista világnézettől olykor egész távol álló szerzők is tudományos munkáikhoz hegesztettek, hogy a rövidlátó cenzorokban ne merülhessenek fel ideológiai aggályok. Persze azok olyan idők voltak, amikor még egy történésznek is nehéz volt a múltat előrelátni, és az értelmiség párthatározatokból tudta meg, hogy mi a véleménye. Nos, újabban a Magyar Hírlap munkatársai kezdenek visszatérni ehhez a kényszeres, vagy még rosszabb, buzgó citáláshoz, csak náluk a laptulajdonos, Széles Gábor ez a farok.

Széles Gábor a jobbik Magyarország Fásy Ádámja. Mágnás, médiamogul, mecénás. És úgy tűnik mindenhez ért. Legyen az gazdaság, cigánykérdés, Jean-Paul Belmondo vagy ormánsági egykézés, tök mindegy. Ennek a barázdált arcú Csingacsguknak mindig akad olyan gondolata, észrevétele, néha csak szellentése, amit a hírlapos újságírók kénytelenek közölni, különben olyan üresség támadna bennünk, mint egy herélés után. Nem a levegőbe durrogtatok, ha nem is veszem meg a Magyar Hírlapot, a címlapot azért mindig átfutom a boltban, és tényleg döbbenetes, hogy Széles urat ennyit idézik. Vagy bennem van a hiba, vagy tényleg egy orákulum, de legalább egy Kossuth Lajos.

A keddi számot kivételesen megvettem, mert annyira megragadott, ahogy egy Bayer Zsolt és egy Farkas Flórián fotó közt véres husiként virított az Ordas eszmék baloldalról című vezércikk, ilyen groteszk szendvicset pedig ritkán túrhat az ember. A Lungo Drom szervezte, romák sorskérdéseivel foglalkozó konferenciáról tudósító címlapos írásból most idéznék is, mert tényleg tanulságos. Kiemelések tőlem.

„Széles Gábor vállalkozó, lapunk tulajdonosa szerint döbbenetes, hogy Gyurcsány Ferenc legutóbb felvázolt terveiben egy szó sem esik a cigányságról és a falufejlesztésről. A lakosság kilencven százalékát akarják növekedési pályára állítani, a maradék tíz százalékra pedig egyáltalán nem gondolnak – hangsúlyozta Széles. Matolcsy György volt gazdasági miniszter vitába szállt vele, szerinte ugyanis inkább a városokban kellene munkahelyeket teremteni. Széles Gábor meggyőződése, hogy a vidéket azért kell fejleszteni, mert a cigányság többsége falun él.

A konferencián felszólalt Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is, aki a cigányságot leginkább fenyegető veszélyforrást a szélsőjobboldal térnyerésében látja. Széles Gábor úgy gondolja, egy népcsoport elköltöztetésének a rémképe a fasizmust idézi (Mi a faszom??? – megjegyzés tőlem – Cs. P. Már elnézést.), Magyarországon pedig ilyen veszély nincs. Az éles vitában Matolcsy érdekes módon védelmébe vette az ombudsmant, aki voltaképpen a gyurcsányi ideológiát képviselte: ez ma már nem más, mint a rémhírterjesztés és gyűlöletkeltés kormányzati szintre emelése.”

Ugyan az egész cikkből egyáltalán nem derül ki, hogy kicsoda-micsoda az a baloldalról leselkedő-vicsorító ordas farkas, de farokból volt azért éppen elég. A cikket jegyző Baranya Róbert munkatárs kiváló káder lehet. És az Orbán-kormány gazdasági miniszteréről szóló sorok, hogy „érdekes módon” stb., csak gratulálni tudok ehhez a finom sejtetéshez, pedig Matolcsy lehetett volna elhajló, opportunista, de akár láncos kutya is. Mindenesetre Matolcsy mostantól gyanús. Érik a végbéltükrözés. Szabad Nép, 2008.

A Magyar Hírlap ennél jobb sorsra érdemes. De jelenleg ez az úgynevezett polgári közéleti újság a legdrágább és egyszersmind a legvékonyabb a napilapok között, és arányaiban még így is itt van a legtöbb reklám, legtöbb kép és csupasz MTI hír, a többi írás jelentős hányada pedig vagy homályosan értelmes vagy világosan értelmetlen. És akkor ezt a kétes színvonalat még képesek tovább rontani ilyen hű kobzosok jegyezte borzalmas vezércikkekkel. Már ha akarnak tartani egyáltalán bármiféle színvonalat.

A tulajdonos helyében egy ilyen cikk után már rászóltam volna a szerzőre, hogy húzd ki a nyelved a seggemből Robi aranyom, mert ez így nagyon cinkes.  De Széles Gábor nem tette meg, és gyaníthatóan eztán se fogja az ehhez hasonló vezércikkek után. Abban nem kételkedem, hogy neki élvezetes ez a hányingerkeltő nyalogatás, de akkor meg ne tessék balliberális médiafölényről hőbörögni, és ne csodálkozzon, ha a Magyar Hírlapot ennyi pénzért csak ezerötszázan olvassák. Egyébként a reklámújságokat ingyen szokták bedobni a postaládába a jehovás füzetekkel. De azok nem is állnak eladatlanul a boltokban.

Remélem lesz még ennél jobb Magyar Hírlap, az Echo TV meg majd külön írást érdemel. Addig is nagy izgalommal várjuk Széles Gábor első verseskötetét, de még inkább megsemmisítő hírlapos kritikáját.