A minap az UFI utódlapjában, a Reakcióban olvastam egy interjút, melyben az ifiurak Szombathy Pált, a Magyar Televízió műsorvezetőjét faggatták, aki a kézenfekvő kérdésre, miszerint milyen műsorokat szokott nézni, a legnagyobb megdöbbenésemre azt felelte, hogy már hat éve (!) nincsen televíziókészüléke, mert azelőtt ülni csak időpocsékolás. Igen, ezt mondta Ő, a foglalkoztatott tévés műsorvezető (Á
Mikor Erdélyben voltam osztálykiránduláson, volt szerencsém meghallgatni egy falusi plébános prédikációját. A jó pásztor kifejtette, hogy a televízió, az a Sátán szeme, megigéz, megbabonáz, és hatalmába kerít, mert a Gonosz abból támad, kinyúl, és belevájja magát a retinánkba, mint a Poltergeistban, és beférgeli magát az agyunkba, mint egy egzotikus galand. Veszélyes, no. Pozor!
Míg ezalatt az aftámra felírt szilvaszesszel öblögettem, hamvas deista lelkemmel azt gondoltam, hogy ez a szegény bácsi vagy a szükségből kovácsol erényt, vagy pedig valóban halál komolyan gondolja, és akkor itt ragadt a középkorból. De mivel igazán jó ember volt, hát ráhagytam. Az egyszemű ördög, na persze. Lehetne küklopsz is, csak azt már hazavágta Odüsszeusz.
Aztán még sokat hallok-olvasok én mindenféle turulreptetőket is, kik inkább a Mammon-hívő (értsd: zsidó) dekadens Nyugattal ijesztgetnek, hogy a tévéből csak az ő romlottsága árad: mocsár, gyilkosság, pornográfia, és ha mélymagyar vagy, ne nézd, mert különben mi lesz belőled, hát buzeráns, rút szibarita váz, vagy valami olyasmi. Mert a nemzetmegtartó erő a Károly Bibliában van, Szabó Dezsőben, Wass Albertben, Pusztaszerben és a Trianon-kazettákban.
De persze ez regisztrált faszság, csak nem kell részletezni, ugye. Ennél még az is jobb érv, hogy nincs tévém, mert félek, hogy megbasz az áram.
Jó, azt elfogadom, hogy a tévéből úgy ömlik a fos, mint egy kolerás segglyukból, azt is, hogy nem lehet mindenki annyira fekalofil, mint én, aki minden szart megnéz, de azt, hogy a tévéből eredendően csak a rossz jöhet, akár Kaliforniából, azt már nem.
Mert mindenki tud értékes műsorokat mondani, a sportcsatornákon át a természetfilmekig, ahol "a távolságot, mint üveggolyót, megkapod." Meg hát amolyan adók is vannak, igen. Csak kapirgálni kell, és néha aranyat találhatsz. Nota bene, én rengeteget fikázom a TV2-őt, de mégiscsak volt ott egy Kubrick-sorozat, még ha vasárnap éjfélkor is. Köszöntem is.
Épp ezért, ha valaki olyat mond, hogy minek is készülék, hisz soha nem néz tévét, mert annál csak jobb van, azt olyan sznobságnak tartom, ama orr oly fennen hordásának, ahonnan már az Istent is látni, hogy egy amúgy gyengécske sorozatból idézzek. De ez jó szöveg volt. Éppenséggel.
Aztán ha éppen nincs semmi érdekes, akkor ne tessék tévézni. Nem kényszerít rá senki. Nem kell rögtön ludditának állni. Egy készülék fenntartása meg csak nem akkora luxus már a huszonegyedik században.
De azért az már kissé zavaró, hogy éppen az MTV egyik műsorvezetője nyilatkozza le, nem tart tévét, mert az egész úgy szar, ahogy van. Mert őt mégiscsak közpénzből fizetik, hogy nézhető műsorokat produkáljon az állami tévé. Ha meg olyanok nincsenek, akkor valóban luxus fenntartani, mint ahogy például a sokat emlegetett Tóta W. Árpád permanensen szorgalmazta. Eddig.
Merthogy mai hír, hogy Árpád úr a jövőben már egy állami felvilágosító, reformokat népszerűsítő (gyurcsányista?), agitprop rajzfilmsorozatban fog közreműködni, konkrétan szövegeket írni. Biztos egy rakat pénzért, hát azért én is elvállalnám, noha a publicista hitelességem kissé bánná. Hát mégis van értelme a királyi tévének, ugye. Meglássuk milyen lesz a Tóta fémjelezte sorozat. Mindenesetre ez újabb érv a mélymagyaroknak, miért is ne nézzünk tévét. Mert "un-do-rí-tó", hogy Pozsonyi Bucót idézzem, aki, no mindegy, ezt múltkor megtárgyaltuk (?).
Pedig azért kell Magyar TV. Hát mennyivel szegényebbek lennénk is az ilyenek nélkül:
Na ugye. A hasonlókért kell televízió. Mert van benne "mindenféle csuda."
