DAS BLOG - Közélet Kultúra Kritika (de Győrffy Miklóst itt ne keressék!)

Csucsu - REFLUX

Svédcsavaros locsolás (Mark L. Lester: Leszámolás Kis-Tokióban, 1991)

2007. május 25. - csunderlik.péter

Ha valaki itten azt gondolná, hogy Dolph Lundgrennek csak nagyon szar filmjei vannak, az téved. Vannak szar filmjei is, no és a Leszámolás Kis-Tokióban.

(A tökéletes katona most nem játszik, mert a mi nagyra nőtt Nils Holgersonunk ott csak egy napalmtól cserzett, vietkongok fülét nyakláncra fűző gonosz másodhegedűs a saját magát is játszva leszopó Jean-Claude Van Damme árnyékában – hú, arról a filmről is kéne egyszer írni, no meg a Börtöncsapdáról, alig várom, hogy leadja már a Film Plusz, mely amúgy a Sasha Mitchell-filmek kizárólagos honi sugárzója. Mert értéket közvetít. [mivel Sasha Mitchellt méltánytalanul mellőzi az akadémiai filmlexikon, azért itt most jegyezzük meg, hogy a Dallasban fattyú-Ewingként kezdte, az Egyről a kettőrében az ügyeletes jófej oldalági szellemi fogyatékos szerepében folytatta, és végül a Kickboxer 6.-ban végezte be, csak hogy tudjuk.)

„Ne hunyorogj, úgyis tudom, hogy zsidó vagy.”

Hát igen. A Leszámolás Kis-Tokióban atyjának nem gyengén lehetett valami fajelméleti-frusztrációja, hisz mi másra vélhetnénk, hogy filmre álmodja, ahogy egy árja másfél órában legyilkolja az összes szeme elé kerülő sárgát. Ennél már csak az lett volna egyértelműbb, ha Dolph Lundgrent Tel-Avivra szabadítja rá, és az első negyedórában lelövik az egyetlen néger szereplőt. De hátulról, mikor az menteni próbálja rongy-életét. Fix lenne érte a berlini Arany Medve. Az ilyet szeretik a németek.

Mert egyébként Dolph Lundgren maga a megtestesült Übermensch. Legalább két méter, szőkébb, mint az albínó Joshua a Halálos fegyverben, a képernyőből kilógó farkánál pedig már csak a puskája nagyobb. Ez a színészóriás egyébiránt a civil életben matematikatanár végzettséget szerzett, talán attól ilyen szögletes, aztán egy kick-boxos kitérő után a Van Damme-komplexus áthajtotta a filmvászonra a nyolcvanas évek végén. Persze ezért egész a tengerentúlra kellett mennie, hisz Ingmar Bergman nem volt pálya.

Néhány videófilm után aztán eme a filmben a svéd acél mindörökre beleégette magát a mozivászonba. Egy multikulturális rendőrt alakít, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a tüdőgatyájába tűrt fekete pólója fölé húzott bőrbekecse hátán a felkelő Nap feszít. Nem véletlen. Hősünk ugyanis gyerekként Japánban nőtt fel, mivel apja valami megszálló amerikai (hagyományosan négernek kéne lennie, csak hát az a rasszista rendező, ejj) volt a nemesebbik fajtából, egészen addig, míg a Hirosimától enyhén frusztrált őslakosok le nem kaszabolták; olyanok, akik sárgák és tetováltak, akár a Linkin Park sutyerákosa. Igen, a jakuzák: „Az az elfajzott harcos rend a 12. századból.” (Ezt magától a skandináv mestertől tudjuk meg – a ja-ku-za meg eredetileg valami tradicionális japán kártyajátékban a nyerő lapjárás volt, olyan mint nálunk a huszonegy; ezt a Deltából vágom, ezek a japók ugyanis akkoriban mindig kártyáztak, mert még nem volt jégkokó, de erről mindjárt.])

„Vágod? Szét volt tetoválva!”

És itt kezdődik a bonyodalom. Mert összeállnak a szálak. Dolph Lundgren ugyanis a kedvenc büfését szekáló jakuzák személyében - akik szokás szerint ilyen színes, lengyelpiacos locsoló öltönyben jönnek lövöldözni, mert az ilyen filmekben a gonoszok mindig ünneplőbe’ jönnek - azokba botlik, akik anno legyilkolták a fatert, és imígyen beleköptek az édes-savanyú levesbe. Minő meglepetés, ez ám a svédcsavar.

A büfét betámadó jakuza galerit vezető bajszos kopasznak (megjegyzem: az egyetlen bajszos a filmben) egyébként az a magyarhangja, aki Ricsi Maldánónak is a Törvényre törve című Seagal-remekben, micsoda áthallás (arról lásd korábban: Karl Marx visszavág). Egy másik gonosznak meg olyan a haja, mint Ákosnak az Induljon a banzáj klipjében. Fura népség, no.

Dolph Lundgren persze leveri őket, mint vak a poharat, s közben váratlan segítőtársa is akad az odatévedő Brandon Lee személyében, ki végül a partnere lesz.

Ugyan az elején lesznek köztük konfliktusok, hisz Dolph Lundgren legalább annyira magányos farkas (lásd eme blogban: Magányos Farkas – Hommage á Chuck Norris), mint Jim Belushi a Kutyám, Jerry Lee-ben. Persze aztán hamar megszeretik egymást, és a japánnál is japánabb Dolphi hamar maga mellé okítja a Bon Jovi-fan Brandon Lee-t, többek között az ilyen tanításokkal, minthogy:

„Az a harcos, aki csak az öléshez ért, könnyen sebezhető; a legnagyobb szamurájok gyönyörű haikukat írtak.” No, ha van buziság a világon, akkor az a haiku, úgyhogy ezzel engem még nem győzött meg. Én már a Miami Vice-on nőttem fel, és a pizsama alá sosem húztam fecskét.

Aztán hamar kiderül, hogy ezek a jakuzák elsősorban nem kisebbségi büfék vasárnapi szétverésében utaznak, hanem jégkokóban, s meztelen fehér nőkről eszik a szusit (hát hogy jön ahhoz egy sárga?). Bezzeg nekem frankásként csak a félig feldolgozott paprikáslisztes hekk jutott, úgyhogy Tanaka bekaphatja. Ja, merthogy így hívják a locsoló öltönyös-copfos főgonoszt, akit egykor (ki gondolná…) Dolph Lundgren gyerekként megsebzett, mikor volt az a fentebb említett gyilok. Persze itt egy kicsit megbomlik a tér-idő kontinuum, és annyira megrázó visszaemlékezések jönnek, hogy még Dolph Lundgren is beleremeg. Micsoda színészi játék, hát mekkora dráma. Bravissimo.

(És itt lehetne fanszőrt hasogatni, hogy azóta eltelt legalább húsz év, viszont ezek szerint Tanaka valami Christopher Lambert lehet, merthogy semmit se öregedett, vagy csak megspórolták a sminkest, de nem tesszük, mert ez legalább akkora szentségtörés lenne, mintha lefosnánk a frigyládát, vagy mint hogy Elijah Wood játssza majd Iggy Pop-ot a most készülő életrajzi filmben, mikor mindenki tudja, hogy ez a szerep Jeff Goldblumnak dukál.)

Mindegy. Tanaka előbb összepréseltet valami Josidát, kinek neve alapján hat másodpercenként kéne törölgetnie az izzadó homlokát, kb. mint Lagzi Lajcsi; aztán meg lefejez egy Angel nevű bekokózott kurvát, mert köpött (ennyi nyelés után nem csoda, höhö). És ekkor meghirdeti a projektet (Das Projekt!), miszerint az ominózus jégkokót a Vörös Sárkány nevű sörmárkába palackozza, és úgy csempészi majd ide-oda az államokon belül.

Hahaha, de beszoptad!

Merthogy Dolph Lundgren egy szaunás-szexjelenettel (Tia Carrera!) is tarkított pörgős egy óra után végül bosszút áll apjáért: előbb Tanaka tökére lép, aztán akkorát dob rajta, hogy 6 métert repül, és beleszáll valami holdhónapi ünnepre kikészített tűzijáték-szerkezetbe, és elfüstöl. És ezt így hogy? Joggal kérdezhetik, akik még nem láttak ilyet.

Szívesen részletezném a szürreális halált, de talán ennyi is elég kedvcsinálónak, továbbá az imént elfogyott a Sárkány söröm is.

Nagy zsuga ez a jégkokó. Csak aztán el ne kapjon a Bujtor István.

A bejegyzés trackback címe:

https://csucsuka.blog.hu/api/trackback/id/tr6586919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csunderlik.péter · http://csucsuka.blog.hu/ 2007.05.25. 11:45:54

A "locsoló öltöny" ötletét Kalmár Laci adta.

Adrienn · http://pucsulykislany.blogspot.com 2007.05.26. 03:27:11

tetszik ahogy írsz, jó kis blog. kezdek rászokni. Benedek Petinek meg üzenem, h az istenért se tudom elérni, és még csak nem is ismerem. monnyuk amit iwiwen láttam belőle, tetszetős. de miért nem lehet neki írni ott? folyton sikertelen. ez van. pedig ő jelölt engem. az Adriennt. a Szabót. ha olvasod, lépjél már. ha meg nem, akkor valaki léptesse. thenksz

leendő állandó olvasó és kommentelő
^^

annahha 2007.07.06. 08:38:02

nah, ezen betegre rohogtem magam. alkalomadtan atvedlek 5 eves vihogo aberraltta. Par percre most is sikerult :)

Toxi 2008.08.19. 20:08:49

Még csak most találtam meg a blogot de 5 perce szakadok a röhögéstől ezen : A tökéletes katona most nem játszik, mert a mi nagyra nőtt Nils Holgersonunk ott csak egy napalmtól cserzett, vietkongok fülét nyakláncra fűző gonosz másodhegedűs a saját magát is játszva leszopó Jean-Claude Van Damme árnyékában.

csunderlik.péter · http://csucsuka.blog.hu/ 2008.08.21. 22:39:54

Akkor hozd magaddal még egy embert is! :)

Kösz az elismerést. Ezek éltetnek, nem a vastüdő.