Kétszázötvenöt éve, 1759. október 27-én született a nyelvújító Kazinczy Ferenc, akiről a szép magyar beszéd díját és kedvenc pesti utcánk nevezték el. Az irodalmár és szabadkőműves Kazinczy Batsányi Jánossal és Baróti Szabó Dáviddal közösen az első jelentős magyar nyelvű folyóirat, a "csinosodást" célzó kassai Magyar Museum alapítója volt, amely mérföldkő a magyar periodikák történetének Cosmopolitannel és Magyar Krónikával kövezett útján. 

Kazinczy készítette el az első Hamlet-fordításunk is, amely nélkül nincs kultúrnemzet, és kis színesként érdemes megemlíteni, hogy 1789-ben tagja volt a koronaőrségnek is, szóval szegről-végről Habony Árpáddal kollégák. Ez se mentette meg azonban Kazinczy Ferencet, hogy a jakobinus mozgalomban részvétel miatt börtönbe csukják, ahol 2387 napot töltött, de még örülhetett, hogy a kivégzést megúszta. Zárkaélményeit Fogságom naplója címmel írta meg, de nem valószínű, hogy ez a kiadvány ihlette börtönkönyvére Zalatnay Cinit. 

A fogságból uralkodói kegyelemmel szabadulva 1801-ben úgy döntött, hogy kevésbe politikus vizekre evez és inkább a magyar nyelv szervezője lesz, valahogy úgy, amilyen szerepet Farkasházy Teddy szánt magának a magyar humorban. Széphalmi birtokáról levelezve Kazinczy Ferenc a magyar nyelv nagy modernizátora lett. Megállt minden magyar szónál, összevont, csiszolt, javasolt, ma már el se tudjuk képzelni, hogy milyen körülményesen írtak magyarul Kazinczy előtt. Legjelentősebb újításának azt tekinthetjük, hogy a "rovátkolt baromból" "rovart" csinált, de ő írta le elsőként magyar levélben, hogy "lol" meg hogy "wtf". Persze akadt, akinek ez nem tetszett. Például Németh László utóbb "hibbantónak" nevezte az 1831-ben elhunyt Kazinczyt, de hát Németh Lászlót meg lehetett volna ölni a Viva TV-vel.