Lovak, akik megváltoztatták a történelmet. Hiánypótló összeállításunkban szerepel Caligula, Dareiosz, Semjén Zsolt, Napóleon kedvence és a nemzet Dózija is. Négylábúak, akik lakossági fórumokat tartanak, kiemelt nyugdíjat kapnak, múzeumi tárgyként funkcionálnak, s ha régen elpatkoltak is, világot váltottak. Kancasztorik a Perzsa Birodalomtól Kézdivásárhelyig, Egyiptomtól a youporn.com-ig.
10. Dareiosz birodalmat nyerítő ménje
Mesés kincs, ezerszer ezer arany szaros vécékefe birtokosa volt a Perzsa Birodalom legendásan gazdag uralkodója: Dareiosz, a Marathónnál később vesztes perzsa nagykirály, kinek Csányi Sándor is legfeljebb csak egy perzsamacska lehetett volna az oroszlánlábas vánkosán, és kinek trónra emelkedéséhez különös csillagállás, egy epic fail és egy betanított lóval lebonyolított választási csalás kellett. Ha kipattan a balhé, akkor ez az ókor bajai videó-botránya, de még nem léteztek se kamerás mobilok, se EBESZ-megfigyelők. A történetet Hérodotosz beszéli el A görög-perzsa háborúban, amely Vujity Tvrtko jugoszláv pokoli története megjelenéséig uralta a műfajt. A Dareioszt előtt uralkodó Kambüszész egy igazi verekedő pszichopata volt, kábé olyan, amilyen Popeye, Russel Crowe vagy a mi Nagy Lajosunk volt, aki mindenkivel harcolni akart, legyen szó a Kisvakondról vagy az egyiptomiakról. Az asszírok óta senki nem jeleskedett úgy városirtásban és herevasalásban, mint Kambüszész. Élete végén már mindezt kemény alkoholizmussal súlyosbította. Halálát az okozta, hogy mikor zendülés tört ki ellene Kr. e. 522-ben, menten lóra akart pattanni, hogy leverje a tévészékház ostromLÓit, az ellenzéket meg kibelezze, de megbotlott és a kardjába esett.
Minthogy sráca nem volt, a hat leggazdagabb perzsa főúr abban állapodott meg: egyik hajnalon találkoznak, lóra pattannak, és amelyikük pacija először nyerít, azé lesz a királyi cím. Dareiosz lovásza okos trükkel intézte el az ügyet: éjjel vett egy kis sárló kancapina-esszenciát, és virradatkor, mikor a nagyurak kilovagoltak, odatartották a cuccot a ló orrlika elé, mire az a szagot beszívva hatalmas nyerítésben tört ki. Így lett Dareiosz nagykirály. A lovászfiú csak azután tálalt ki Hérodotosznak, hogy egy reklámszatyorban kapott ötvenmillió dareikoszt.
9. Nagy Sándor lova, Bukephalosz
Dareiosz utódai kétszáz éven át bírták Ázsiát, aztán jött Nagy Sándor és feltörölte a perzsákkal a Közel-Keletet. Isten volt ő, vagy a legistenibb ember, akit a legnagyobb színészek keltettek életre az alkoholista Richard Burtontől a melírozott Colin Farrellig. Nagy Sándor a világ megújítójaként tündökölt, magáról elnevezett városokat alapított. Amerre járt, otthagyta tagét: úgy szórta tele Alexandriákkal Afrikát és Ázsiát, mint Orbán Viktor stadionokkal Magyarországot. Egy ilyen uralkodó nyilván nem érhette be holmi tucatgebével: nem csoda, hogy Bukephalosz lett a történelem egyik leghíresebb lova. Sanyi tizenkét éves volt, amikor a makedón király édesapa udvarában hozzájutott a félelmetes hírű lóhoz, mint annak egyedüli megülője. A csodaszép, Pegazus-utódnak tartott Bukephalosz ugyanis nyughatatlan és betörhetetlen vadlóként dobálta le a hátáról az udvari lovászokat és kiskunsági cowboyokat, ő volt a lovak Martin Riggse, míg észre nem vette a kis Alexandrosz, hogy az állat csupán önnön árnyékától fél, úgyhogy a trónörökös óvatosan megközelítette, majd a Nappal szembe fordította a lovat, hogy ne lássa saját árnyait, így az mindjárt megnyugodott. Még ketamin se kellett.
Ettől kezdve Bukephalosz olyan hűséges barátja lett Sándornak, mint Akhilleusznak Patroklosz vagy Simicska Lajosnak Nyerges Zsolt. Mindezt a Párhuzamos életrajzok szerzője, Plutarkhosz beszéli el, aki ma biztos a Találkozások sztármagazin főszerkesztője lenne. Pszeudo-Kalliszthenész még azt teszi hozzá a sztorihoz: Bukephaloszról az a hír járta, csak az tudja megülni, aki a világ ura lesz. Nagy Sándor az lett. Az uralkodóként már csak előre vágtató Nagy Sándor Bukephalosz hátán üldözte az isszoszi csata után az akkori világ végéig a perzsa nagykirályt, vele kelt át tíz bundában a Hindukus bércein, és még akkor is rohant tovább előre lovával, mikor már minden hadvezére vissza akart fordulni. Bukephalosz Indiában esett el, a Hüdaszpész menti csatában, Kr. e. 326-ban. Sándor azon nyomban megalapította emlékére Bukephala városát. Nagy Sándor maláriától, méregtől vagy talán halálra ivástól hunyt el három évvel később Babilonban, harminchárom évesen. De hát megírta Ady, hogy aki kicsit is tehetséges ebben a világban, alkoholista lesz.
8. Caligula lova, Incitatus
Caliguláról csak úgy olvasson az ember, ha előtte ellenmérget vesz be. Hiszen kire ne lenne hatással a Caligula tusfürdő életérzése? Nem csoda, hogy Albert Camus-t is megragadta az a kőkemény egzisztencialista just do it-életszemlélet, amelyet a mindössze négy évig uralkodó római császár képviselt. Caligula azt hirdette magáról, hogy a világ hajnala óta létezik, és ahol ő van, ott van Róma. Szenátorok asszonyaival, kisfiúkkal és Ízisz papnőkkel hempergett, miközben csak a villámlástól félt. A szenátorokról azt tartotta, hogy „nyugodtan gyűlöljenek, csak féljenek tőlem”, és a legszebb az egészben, hogy uralkodása alatt Róma hivatalosan köztársaság volt, Caligula pedig csak úgymond első polgár, valahogy úgy, mint Kadhafi a líbiai népi demokráciában. De míg a Forradalom Útmutatója, Kadhafi a futballt bírta, a puhány Caligula a lovakért és a kocsihajtókért rajongott, legszívesebben körükben mutatkozott, olykor velük is aludt a legfőbb ügyésszel vacsorázás helyett. Suetonius írja le a Caesarok életében, hogy Caligula kedvenc lovának, Incitatusnak egyenesen márványistállót építtetett, elefántcsont-lószerszámokat és bíbortakarót adatott, továbbá csendrendeletekkel és kivezényelt praetoriánusokkal óvatta a ló nyugalmát, nehogy bárki is álmából felriassza.
Végül Incitatus egy palotát is kapott személyzettel, hogy méltó módon fogadhassa vendégeit. Pályafutása ebben a tekintetben messzemenően emlékeztet a Sándor-palotába költöző Schmitt Páléra. Caligula közel volt ahhoz, hogy konzullá is kineveztesse lovát, ebben az akadályozta meg, hogy a tragikomédiát megelégelendő testőrkapitánya leszúrta a huszonkilenc éves császárt Kr. u. 41-ben. Utóbb Incitatust is elérte az elszámoltatás.
7. A magyar monda fehér lova
Egyszer egy autóiskola-tulajdonos ismerősünknek egy kiló sót adtak el egy kamera dobozában százezer forintért, de még nála is rosszabb üzletet kötött a morvák fejedelme, Szvatopluk. Alighanem a legrosszabbat azután, hogy az orosz cár 1867-ben négyzetkilométerenként néhány centért eladta Alaszkát az USA-nak. Ha nem is olvasták Anonymust és a Képes Krónikát, bizonyára mindannyian látták millecentenáriumunk mémentóját, az 1996-os Honfoglalást, amely nemcsak a magyar film, hanem úgy általában a történelmünk szégyene. Nagylétünk temetője, ahogy a nagyívű eposzban egy héttagú besenyő-kommandó kergeti be népünket a Kárpát-medencébe, hiszen ennyi fegyveressel még követséget se támadnak meg. De ezúttal maradjunk szigorúan a fehér ló mondájánál, ne szálljunk el a Sólyom Airways lekvárjának szárnyán.
Nem Ariel Saron volt az első, aki kinézte magának a Kárpát-medencét, ugyanis a Vereckéről távolba meredő, kemény arcélű Árpád vezér 895-ben elküldte követét, Kund fia Kusidot, kémlelje meg leendő hazánkat, aki látá, hogy „a táj kellemes, körös-körül a föld jó és termékeny, a folyó jó és füves. Mindez tetszett neki.” Csak egy baj volt, hogy a morvák fejedelme akkoriban úgy uralta a későbbi magyarhont, mint Fásy Ádám a Nóta TV-t. Úgyhogy magyar őseink cselhez folyamodtak: megszégyenítve bármelyik lengyelpiacost, elküldték a legszebb lovat Árpád méneséből ajándékul Szvatopluknak, cserébe csak egy kulacsnyi vizet, marék földet és egy kis füvet kértek. Szvatopluk örömmel belecsapott az alkuba zsíros tenyerével, észre se véve, hogy a mítosz szimbolikus síkján eladta országát. Azóta Skoda-gyárral kárpótolták magukat és mi is azon tanultunk meg autót vezetni.
6. Mária Terézia lova, Hans
„Úgy a jó, ha nincs semmi rizikó” – írta alkotói csúcsformájában Kiss Tibor. Még ki sem hűlt az 1780. november 29-én elhunyt, negyven évig uralkodó Mária Terézia osztrák császárné, magyar és cseh királynő, máris megjelentek a szenzációhajhász Bors-kitálalások és a Mária Terézia testőre voltam-típusú kiadványok. Mivel a királynőnek tizenhat gyermeke született, az utókor kielégíthetetlen szexuális étvágyat tulajdonított neki. Ezért terjedt el róla a pletyka, hogy miután már a kemény markú és még keményebb farkú magyar testőrök se tudták kielégíteni, pedig közéjük tartozott Bessenyei György, a magyar nyelvi mozgalom vezetője is, Mária Terézia új utakat keresett a youporn.com-on. A látottak nyomán reformszexet irányzott elő, s halálát a lovával folytatott közösülés okozta. Egy Quentin Tarantino-film kávézói nyitóbeszélgetésébe kívánkozik a sztori, ahogy széles gesztusokkal előadja Steve Buscemi, de az a prózai helyzet, hogy Mária Terézia hívő katolikus volt, halálakor pedig már hatvanhárom éves, vagyis nem igazán tulajdoníthatjuk az idős királynőnek azt a kétségkívül figyelemre érdemes ambíciót, hogy egy ló az őrületig hágja.
Ennek ellenére sziklaszilárdan tartja magát a legenda, akár Komlón a Potemix-márka, úgyhogy Mária Terézia lova, Hans továbbra is a csődörök John Holmesjaként foglal helyet a lótörténelemben. Ha az esetről film készülne, a női főszerepet adják Geronazzo Mária Teréziának.
Jövünk a második résszel, addig is ajánljuk néhány korábbi top tenünk:
Top 10: bűnbakok a magyar történelemben
Top 10: 2013 közéleti csúcsteljesítményei
Top 10: a sporttörténelem legnagyobb szemétségei
Top 10: a 20. század legszebb pillanatai
Top 10: történelmi ikertornyok
Akar többet tudni? Kövesse Facebookon a Page Not Found történelmi stúdióblogot!
