DAS BLOG - Közélet Kultúra Kritika (de Győrffy Miklóst itt ne keressék!)

Csucsu - REFLUX

Festékes

2009. január 30. - csunderlik.péter

Üdvözletem! Véget ért ez a fránya időszak, és mostantól remélem megint aktív leszek. Kezdetnek itt egy versike, ami még kora januárban jutott eszembe lefekvés előtt, bekamillázva. Egy játékosabbat is meg akartam írni ma este, de arra már nem volt muníció. A levéltáros informatika teljesen kiszipolyozott, és hiába próbáltam tanulni, én metaforákban szóktom kódolni, nem HTML-ben, SGML-ben és XML-ben (hehe). Úgyhogy abból tavasszal megint mehetek. A többim vizsgám jól sikerült. Szóval:

 

Festékes

 

Álmomban megevett egy könyvet,

Papírrá préseltek össze a falak,

És úgy másztak ki számból a szavak,

Ahogy bőröm alól a bogarak.

 

Fölriadtam, meg kellett festenem,

Padlóhoz szögeztem a lepedőt,

Festéket kapartam, vakartam,

Kavartam minden agyredőt.

 

Szén, én, kén, vörösbor és oxigén,

Váltólázzal múltak a napok, az esték,

Már egy hét, ecseteltem két szemét,

És csak fogyott, fogyott a festék.

 

Krétám, filcem, tűtollam, ceruzám,

Minél jobban színeztem, úgy koptam el,

Hiába sápadtam, nem hagytam abba,

Mert az ember mindent lenyel.

 

Ékszer, glória, verssé nőtt allegória,

Sebes kezemmel mindent ráaggattam,

Nevet, akarat, szájába adtam a szavakat,

De hogy szeretné, arról sose faggattam.

 

Észre se vettem, már magam festem,

Mikor megmozdult és letépte arcom,

Összegyűrte és visszadobta minden

Színem, tintám, festékem, karcom.

 

Pedig már csak egy vonás hiányzott.

Lelépett a vászonról, egy szót se szólt,

Míg arcom simogattam, utána kiáltottam,

De csak ment, ment, és nem válaszolt.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://csucsuka.blog.hu/api/trackback/id/tr37911594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

herrandras 2009.01.30. 14:38:19

engem is megbasztak egyből

5-én megyek újra :(

herrandras 2009.02.09. 19:30:25

köszönöm a sok aggódást, meglett

csunderlik.péter · http://csucsuka.blog.hu/ 2009.02.10. 00:28:24

Persze Herr, mert te profi vagy!
Fakom, a verseim sose kommentelik annyit. Remélem, hogy csak azért, mert szóhoz se jutnak az olvasók a naggyon szuggesztív képektől és az istenáldotta rímelő tehetségemtől, óóó.

herrandras 2009.02.10. 18:12:04

ja, én el se olvastam amúgy

:D :D

KGX 2009.02.18. 14:17:43

Látszik, hogy nem kezdő zsenge a mű. Drámaiság, feszültség, tragédia. Itt nem a kritikákban, blogbejegyzésekben, kommentekben elénk tűnő Csunderlik Péter jelenik meg, hanem az álarc nélküli, az igazi(bb). Semmi szerepjátszás. (Vagy csak az?) A vers formailag is hibátlan, de van benne valami olyan magával ragadás, amit én személy szerint nem tudok más, általam ismert költőhöz kötni. Ez nem csupán az a lelkesedés, amit például tehetséges könnyűzenei együttesek játékában fedezhetünk fel. A vers végigvitt fő motívuma kissé adys (Harc a nagyúrral): valami megnevezetlen és megnevezhetetlen hatalom alkotásra készteti a lírai ént. Nem tudjuk azonban, hogy a lírai én ezzel a felsőbb hatalommal küzd-e már, vagy pedig önmagával. A poéma fájdalmas kilátástalansága ott van a hiányos befejezésben, melyet az olvasónak kell továbbgondolnia. Kicsit olyan ez az egész dolog, mint a tojástempera-festés: nem lehet a vonalakban, színekben hibázni, mert a hibás kép nem javítható. Csunderlik azonban itt sem hibázik.

(13 éve nem írtam verselemzést, ez most sem sikerült ugyan, ámde ez jött ki belőlem).

csunderlik.péter · http://csucsuka.blog.hu/ 2009.02.25. 01:31:55

Hát, hát. Közelít, közelít. Ady a legnagyobb mester és a valaha élt legmenőbb magyar, de ennek a versnek, sok rétege van (csak így szerényen, ehh) ha mindet lefejtjük, ott lesz a masszív torzsa, de lehet, hogy ez nem káposzta, hanem hagyma, és addig hámozzuk, míg az egész eltűnik, mert csak blöff, jajj, de titokzatos vagyok. Mindenesetre mintha hájjal kenegetnének, olyan jól esik ez az elemzés. Még, még elemzést! kösz, CsP

KGX 2009.02.25. 11:00:08

Örülök, hogy tetszést váltott ki belőled ez a kis szellemi szerénykedésem. Sajnos az évek során a sok jogi és közigazgatási stúdium elnehezítette a stílusomat (plusz volt egy kitekintésem vendéghallgatóként a sinológiára, de nem a nyelvre, inkább a történtre, talán ennek a kínai dolognak lesz folytatása). Egyébként addig jó verselemzést (vagy ahhoz hasonlót) írni, amíg él a költő, mert ő visszaigazolhat, vagy lepontozhat ("Gondolta a fene"). Viszont alapszabály, hogy a költő nem elemezheti önmaga a saját versét (a kórboncnok sem boncolja fel saját magát /élve sem, holtan meg nehéz/, és általában nem közösülünk nemileg önmagunkkal sem), viszont nem tilalmazott, hogy a költő, az alkotó segítse a művét elemzők munkáját. Szóval csak nyugalom, kedves jó Péter, lesz még elemzés. Adyt én is nagyra tartom, sőt, a legnagyobb kedvencem, bár én szeretem Janust, Balassit, és Pázmányt is, de ezekért már gimnazistaként is (szellemi) perverznek neveztek (leginkább a nők).

Viszont máshelyütt írtam, (az M.P.Gy. nyílt levelénél), hogy hálás lennék, ha a mottó forrását lennél kedves feltárni/felfedni, ha nem okoz problémát, nem jelent gondot:-).

KGX 2009.02.25. 11:15:19

Most látom, hogy beteg vagy. Akkor ráér a dolog, előbb gyógyulj meg.

csunderlik.péter · http://csucsuka.blog.hu/ 2009.02.26. 01:25:13

Az orosz nyelvkönyv sose volt a kezemben, lehet, hogy csak legenda. Kalmár Laci cimborám mesélt róla. De rohadt jó, ki talál ki ilyen párbeszédet? Annyira abszurd, azért is raktam be mottónak MPGY leveléhez.

KGX 2009.02.26. 21:48:42

Most a filológiai pontosság azt kívánná, hogy utánamenjek a dolognak, viszont ehhez iszonyatmód nincs kedvem, ezért beidézem urban legendként. A konferenciaismertető már elment a laphoz, de elsütöm egy recenzióban:-). Kösz az infókat.