Botrány! Súlyos vádak Alföldi Róbert ellen! Filmjével megrontja a magyar fiatalságot. Már akit még van hova rontani, és a Google-ban nem arra keres rá először, hogy Csisztu Zsuzsa vagy éppen önfojtogatós maszturbáció.
Leszögezem, noha lassan már két éve cefre lelkemre kötötték, még mindig nem olvastam el Bartis Attila Nyugalom című regényét, pedig akár én is szerepelhetnék benne, azt mondták. Az abból készült Alföldi filmet se láttam. Tehát totálisan inkompetens vagyok, és csak a partvonal mellől, a kerítésre támaszkodva ugatok be, mint Dorog-meccsen a télvíz idején is női kerékpárral kacsázó svájcisapkás alkoholisták, hogy ezt a tizenegyest mintha csak a Friderikusz rúgta volna, olyan gyenge volt, bezzeg az ő idejükben, amikor még nem engedtek pályára holmi melírozott buzikat, csak tökös férfiakat. De Jürgen Habermas se zavartatná magát, hát én se.
Nos, a nemrég bemutatott Alföldi Róbert filmet múlt héten feljelentette a Szövetség a Tisztességért Bizottság megrontás miatt. Leginkább azért, mert állítólag van benne egy jelenet, amikor a főszereplő még kölyökkutya korában vizes törülközővel kezdi törölgetni az anyját alakító Udvaros Dorottya lábát, aztán egyre feljebb csúszik az a kéz, már a bugyinál tart, mikor jön a snitt, és a művésznőt látjuk, amint kéjes arccal lába közé húzza csemetéje kezét. A többi a néző képzeletére van bízva. Ezek szerint elég mocskos fantáziája lehet a Bizottságnak.
Kerestem róluk információt, de nem találtam, szóval nem egy ENSZ BT. Mindenestre úgy képzelem el őket, hogyha szombat esténként összejönnek lazulni, akkor nyakig begombolt ingben, derékszögben ülve, sós pálcikát ropogtatva arról beszélgetnek, milyen jó is volt, mikor a régi szép időkben még börtönbüntetés járt az anális közösülésért, és Oliver Cromwell lekardozott minden buzit, és AIDS statisztikákból próbálják kiolvasni, mikor lesz az Utolsó Ítélet. Talán egy lángosmellű fizikatanárnő, alkoholista mostoha vagy egy mosdatlan plébános zaklatta őket gyerekkorukban, és attól lettek ilyenek. Ami egyéni szocproblém, és lehet vele fordulni mindenféle terapeutához, de nem tanácsos rá feljelentgetésekkel felhívni a figyelmet. De ők megteszik.
Mert hogy ebben a filmben vérfertőzés van, és azt büntetik a törvények. Hát ezúton felhívom a figyelmet, hogy Bruce Willis se halt meg igazából az Armageddonban, mert…hogy is mondjam…az egy film. És ha meg is nézi Alföldi filmjét egy szivacslelkű gyerek, akkor se hiszem, hogy ez olyan sérülésekhez vezethet, hogy aztán negyvenévesen majd nem fürdik, nem eszik, csakhogy félévente vehessen nagyobb tévét, hogy az Én kicsi pónimra maszturbáljon, míg a szomszéd szobában nyugdíjas édesanyja horkol. Ez nem valószínű scenárió. De szerintük igen. Tilcsuk be. Háppersze. Meg égessünk könyveket.
Mikor először meghallottam, hogy egyesek a film betiltását követelik, az volt az első gondolatom, hogy összedobok egy novellát, amiben egy tizenkét éves vak kislányt erőszakol meg tizenhat kentaur, ugyanennyi kamionsofőr, meg persze a Szőr Kenó, és aztán jól belelinkelem az arcukba. De rájöttem, elég lenne, ha csak az Ószövetségtől kezdve az Oreszteián át egész a Száz év magányig szemezgetnék vérfertőző sztorikat az iskolában tanított világirodalomból. Amin gyaníthatóan ők maguk is felnőttek, aztán mégis milyen rendes emberek lettek, nem? Azokat nem is akarják betiltani, pedig azokban is van olyan, mitől még Dino Velvet is elpirulna. Mégis.
De érteni vélem, miről szól ez az egész.
Arról, hogy Alföldi Róbert rendezte ezt a filmet, akiről pedig nyílt titok, hogy olyan meleg, hogy a tojás is megfő a kezében, és még Az ember tragédiájában is Lucifer volt. Most meg már a Nemzeti Színház igazgatója is (ennek örülök), ami annyi embernél kiverte a biztosítékot. És hát épp a genetikailag nemzetellenes „szocialista-liberális” kormány országlása idején került a nemzet színháza élére. Nem véletlenül. Hümm.
Bezárul hát a szabadkőműves kör, egyenesbe áll a New York – Tel-Aviv tengely, kristálytiszta a kép, annyira, hogy már ki is vehető a nemzetrontó vérfertőzés, tudatos züllesztés. Ezt propagálják, igen, államilag dotálva. Hogy ne legyen majd magyar legény a gáton, ha évek múltán bejönnek a vöröstengerészgyalogosok, és végül csak úgy végezzük, mint a filiszteusok. Mit gondoltok, kinek építik a lakóparkokat? Hát nem a kínaiaknak, hanem a leendő uraknak.
Mondjuk ki: Há’ nehogy má’ ez a buzi tanítsa a fiatalságot! Mert aztán majd egymással, meg az anyjukkal találnak dugogatni, mikor meg kéne védeni az országot a betolakodóktól.
Egyesek ezért akarják betiltani Alföldi Róbert filmjét. Nem másét. Alföldiét.
Csak arról feledkeznek meg, hogy minél többen tüntetnek valami ellen, az annál többeket kezd érdekelni. Amikor a Krisztus utolsó megkísértését bemutatták, akkor rengetegen tiltakoztak, még egy mozit is felgyújtottak a legelvakultabb vallási fanatikusok. Ezért is lett annyira híres volt. Anno még a ferenceseknél mi is elsősorban csak azért kölcsönöztük ki a srácokkal tizennégyévesen, hogy huhh, ebben állítólag baszik a Jézus. Aztán kiderült, hogy mekkora film, és mikor felzúgott a záró Peter Gabriel-tétel és bevégeztetett, már senki nem gondolt a pár perces szentségtörő dugásra. Voltak abban fontosabb dolgok is.
Hát csak így tovább. Jelentgessenek föl, aztán röhögje ki őket a Fővárosi Ügyészség. Addig is a Blikk címlapjára kerülnek a csöcsös nő mellé, és talán több kamasz nézi meg Alföldi Róbert filmjét, mint az aktuális magyar szingli-vígjátékot Fenyő Ivánnal. És látatlanban megmondom, hogy biztos többet érnek vele.
A Bizottságnak pedig ajánlom, hogy nézzék még a Bakos szótárban, mit is jelent, hogy kontraproduktív. Akár abban a félszázados, megsárgult kiadásban is, amiben az onanizálást még úgy dekódolják, hogy önfertőzés. Vége.
De azért megjegyzem, hogy most a legvégén megszólalt bennem a mindenkiben szunnyadó Columbo, hogy épp a fentebb vázolt reklámérték miatt tán itten agyafúrt önfeljelentésről van szó, tekintve, hogy ennek a Szövetség a Tisztességért Bizottságnak nemhogy semmi előtörténete nincsen - mintha csak kipattant volna Zeusz agyából -, de még most se lehet róluk semmi információt találni. Mindegy. Mielőtt még belekezdenék a hangokkal való karatézásba, és reggelre már én is bizottságot alapítanék, inkább lefekszem aludni. Aztán valamikor ideje újraolvasni kedvenc regényemet, Szerb Antaltól az Utas és holdvilágot. Abban is van latens vérfertőzés és lappangó buziság. Hoppá.